Csütörtökön kurd tüntetők Stockholmban lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A svéd kormányfő szerint Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó. Az esettel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kifejtette véleményét.
A török hatóságok pénteken vizsgálatot indítottak amiatt, hogy kurd tüntetők csütörtökön Stockholmban felakasztottak egy bábut, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte. Ulf Kristersson svéd kormányfő „rendkívül súlyosnak” minősítette a történteket, és azt mondta, hogy Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó, amely az ország biztonságát is veszélyezteti.
Az ügy hatására a török külügyminisztérium bekérette Staffan Herrström ankarai svéd nagykövetet. Recep Tayyip Erdogan ügyvédje, Huseyin Aydin pedig Twitteren megerősítette, hogy az ankarai főügyészséggel közösen büntetőfeljelentést tettek az elkövetők ellen. Aydin úgy nyilatkozott, hogy az akciót minden jel szerint az a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szervezte, amelyet Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tart nyilván.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő „gusztustalannak és ocsmánynak” minősítette a bábuakasztást. Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy Svédországnak lépéseket kell tennie az ügyben, különben nem számíthat előrelépésre a NATO-tagsággal kapcsolatban. Mustafa Sentop, a török parlament elnöke pedig bejelentette, hogy törli a svéd házelnök jövő héten esedékes ankarai látogatását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken élesen elítélte, hogy kurd tüntetők csütörtökön Stockholmban fellógattak a lábánál fogva egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt ábrázoló bábut – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
A tárcavezető a Mahmut Özert török oktatási miniszterrel közösen tartott budapesti sajtóértekezletén szégyenteljesnek és gusztustalannak nevezte a történteket, amelyek ellen a lehető leghatározottabban fel kell szólalni.
Aláhúzta: felháborítók az ilyen esetek, akárki felakasztásával viccelődni, arra hivatkozni nyilvánvalóan elfogadhatatlan, arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen cselekedet nemcsak Törökország elnökével, hanem a török néppel szemben is nagyon komoly tiszteletlenség.
Ezért azt hiszem, hogy jogos az az elvárás, hogy az önmaga erkölcsi színvonalára oly büszke Európai Unióban ilyen cselekedetek ne történhessenek
– fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország azt várja a helyi hatóságoktól, hogy derítsék fel a tetteseket. Továbbá kiemelte, hogy „természetesen szolidaritásunk és szimpátiánk Törökország népével és Erdogan elnök úrral van”.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a PKK-t.
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2022. október 12-én. Fotó: Martin Divisek / EPA / MTI)