A cseh elnökválasztás első fordulóját Petr Pavel nyerte meg szűken, 35,4 százalékos szavazataránnyal. A második fordulóban viszont az az Andrej Babis lesz az ellenfele, akinek a személye az egyik legnagyobb aktuális törésvonalat jelenti a cseh politikában és ő is kapott 35 százaléknyi voksot az első fordulóban.
Pénteken és szombaton tartották a cseh elnökválasztás első fordulóját, ahol nyolc jelölt mérettette meg magát annak érdekében, hogy az ország legfőbb közjogi méltósága legyen. Érdekesség, hogy a kormányzó koalíciót egyetlen induló sem képviseli, hanem mindannyian ellenzéki politikusok.
A 78 éves Milos Zeman 2013 óta volt Csehország államfője, elnöki működését pedig a Kínával és Oroszországgal való kapcsolatok miatt, főleg az ukrajnai háború kitörését követően sok kritikával illették. Fontos azonban megemlíteni, hogy a történelem során alapvetően német befolyás alatt lévő cseh államiságban a Németországhoz vagy Ausztriához jellemzően
az elnök szerepe formális.
Az előzetes végeredmény alapján az első fordulót Petr Pavel nyerte 35,4 százalékos szavazataránnyal, mögötte pedig kicsit lemaradva 35 százalékkal zárt Andrej Babis. Denuse Nerudová végül nem tudott labdába rúgni, és 13,9 százalékos eredménnyel zárt,
majd azzal a lendülettel fölszólította szavazóit, hogy a második körben Pavelt támogassák.
Így az is eldőlt, hogy a január 27-28-i, második fordulóban Petr Pavel és Andrej Babis csap majd össze, és az első kör eredményei alapján talán Pavel bizakodhat nagyobb támogatásban Nerudová szavazói miatt. A részvételi arány rendkívül magas volt. A 2013-as 61,3 és a 2018-as 61,9 százalék után ezúttal a szavazópolgárok 68,3 százaléka járult az urnákhoz.
A várakozások alapján három jelöltet tartottak esélyesnek arra, hogy kvalifikálja magát a második fordulóba. Közülük azonban ténylegesen csak ketten juthatnak el oda.
Az egyikük a már jól ismert korábbi cseh miniszterelnök, az egyébként pozsonyi születésű Andrej Babis.
A cseh parlamenti választásokat 2021. október 8-án és 9-én tartották meg, ahol bár Andrej Babis kormányfő pártja, az ANO számított a legnagyobb esélyesnek, azonban a Pandora-iratoknak, a már előtte is közbeszéd tárgyát képező korrupciós botrányoknak köszönhetően a választásnak a várttal ellentétes kimenetele lett.
A képviselőházi választásokat a hárompárti Együtt (Spolu) koalíció nyerte meg, miután lehajrázta a második helyen végző ANO-t, harmadikként pedig a Kalózok–STAN-lista jutott be, míg a szélsőjobboldali Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) ugyancsak szerzett mandátumokat.
A CSSD és a kommunisták viszont, akik Babis koalíciós partnerei voltak, nem jutottak be a parlamentbe, így bár Zeman elnök a milliárdos üzletembert bízta meg kormányalakítással, ő nem fogadta el azt, ezért már semmi nem állhatott Fiala és a Spolu, valamint a Kalózok–STAN útjába.
A politikust azonban – aki egyben Csehország legbefolyásosabb üzletembere is – nemrég mentette föl a bíróság a Gólyafészek-ügyben, amelyben azzal gyanúsították, hogy hogy több mint egy évtizede a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió cseh koronás (825,5 millió forint) európai uniós támogatást. Zeman egyébként már jelezte, hogy a korábbi miniszterelnököt fogja támogatni a választásokon.
Babis két legfőbb kihívója Petr Pavel, valamint Denuse Nerudová. Előbbi nyugalmazott tábornok és korábbi vezérkari főnök, aki bár Václav Havel egykori partnereinek támogatását élvezi, ugyanakkor kiderült róla, hogy
a csehszlovák kommunista pártnak volt tagja, emellett a titkosszolgálatnak is dolgozott.
Nerudová, a brünni (Brno) egyetem korábbi rektora, alapvetően a nyugdíjrendszer átalakításával kampányoló közgazdász. Szlogenjei nagyrészt liberális, valamint feminista üzeneteket fogalmaznak meg.
A legfőbb törésvonalat a cseh politikában manapság Babis személye, illetve a nyugatpárti, valamint az euroszkeptikus politika közötti különbségek jelentik.
Előbbit a jelenlegi, Petr Fiala által vezetett prágai kormányzat képviseli, benne a jobbközép ODS, a STAN nevű formáció, a konzervatív-liberális TOP09, valamint a Kalózpárt és a Morvaországra támaszkodó kereszténydemokraták.
Ehhez képest azonban Milos Zeman, vagy az ő elődje, Václav Klaus önállóbb, Brüsszeltől és Berlintől függetlenebb politikát szeretett volna vinni. A pártpolitikában ezt az irányvonalat képviseli Babis pártja, a centrista-populista ANO, valamint a tokiói születésű Tomio Okamura szélsőjobboldali pártja, az SPD.
Az utóbbi irányvonalat képviselő erők tavaly szeptemberben Csehország az első helyen! jelszóval tartottak tüntetést Prágában. A tiltakozáson felszólalók szerint a jelenlegi prágai kormány antiszociális, képtelen megbirkózni az energiaválsággal, a növekvő inflációval, hibás politikájával szegénységbe taszítja az embereket, és katasztrófába sodorja az országot.
A prágai tüntetés volt a nyolc hónapja hivatalban lévő nagykoalíciós kormány elleni eddigi legnagyobb általános megmozdulás. A kormányellenes tüntetést egy nappal azutánra szervezték, hogy a cseh parlamentben nem kapott elegendő támogató szavazatot a Petr Fiala kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány.
(Borítókép: Andrej Babiš 2019-ben. Fotó: Gregor Fischer / picture alliance / Getty Images)