Az olyan iszlamista szervezetek, mint az Iszlám Állam vagy az Al-Kaida a bizonytalanság fő okozói Maliban, ahol a szélsőségesek folytatják támadásaikat a civilek ellen – áll az ENSZ új, helyi idő szerint hétfőn közzétett jelentésében, amelyet az MTI szemlézett.
A jelentés megállapítja, hogy az erőszakos incidensek száma és gyakorisága továbbra is magas, és a dokumentált emberi jogi visszaélések többségét a szélsőséges csoportok követik el. Folyamatosak a mali biztonsági erők és az ENSZ békefenntartó erői (MINUSMA) elleni támadások is. A jelentés hozzáteszi, hogy a terrorista csoportok kihasználják a helyi közösségek közötti konfliktusokat is, hogy növeljék befolyásukat és új tagokat szerezzenek.
Maliban a lakóhelyüket elhagyók száma októberben 442 620-ra nőtt a korábbi 397 ezerről. Mintegy 1950 iskola zárt be, ami több mint 587 ezer fiatalt érintett. A humanitárius segélyek az 5,3 millió rászorulóból csak mintegy 2,5 millióhoz jutnak el.
Mali 2012 óta küzd a szélsőséges lázadókkal. Korábban egy francia vezetésű katonai misszió kiszorította őket az ország északi városaiból, de a szélsőségesek újraszerveződtek a sivatagban, ahonnan támadásokat indítottak a biztonsági erők ellen.
Az ország vezetését Assimi Goita ezredes ragadta magához 2021 júniusában, majd az átmeneti kormány elnöke lett.
Az országban tartózkodó francia katonai kontingens 2022 augusztusában távozott az országból az átmeneti kormány és Franciaország közötti nézeteltérések miatt. Goita kormánya ezt követően Oroszországhoz kezdett közeledni, és feltehetően a Wagner-csoporthoz fordult segítségért a lázadók elleni harchoz.
A jelentés azt állítja, hogy a MINUSMA dokumentált olyan eseteket, amikor a mali hadsereg, valamint szövetségesei megsértették a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, miközben katonai műveleteket hajtottak végre a szélsőséges iszlamisták ellen. A Wagnert a dokumentum nem nevezi meg, csak „külföldi biztonsági személyzetről” ír.
A jelentés fontosnak nevezte Mali tartós stabilizációjának szempontjából a 2015-ös békemegállapodás végrehajtását, amelyet a kormány, az autonómiára törekvő arabok és tuaregek, valamint a kormánypárti milícia írt alá.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint azonban a felek döntése, miszerint felfüggesztik részvételüket a végrehajtási folyamatban, komoly aggodalomra ad okot.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy a békefolyamat előmozdításáért elsősorban a felek felelősek, és sürgette őket, hogy konstruktívan működjenek együtt egymással és a nemzetközi csoportokkal az akadályok leküzdése érdekében.