Oroszország a hidegháború idejéről jelentős kémkedési és csempészeti tapasztalatot és kapcsolatrendszert örökölt. Az eddig bevezetett szankciók eredményessége vitatható, de az kétségtelen, hogy Oroszországnak megvannak a lehetőségei a szankciók kijátszásában.
A kereskedelmi korlátozások kijátszásának elsődleges módszere a szankcionált termékek, mint például a kőszén, tengeri szállítású kőolaj, drónok, navigációs eszközök vagy nyersanyag-finomító berendezések reexportja. Ekkor az adott terméket egy harmadik ország közbeiktatásával szállítják Oroszországba. Ilyen harmadik ország például az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán vagy Törökország, ahol rendkívül könnyű vállalkozást alapítani. Utóbbiban például aki ingatlant vagy földterületet vásárol, automatikusan állampolgárságot is kaphat, ami jelentősen felgyorsítja a cégalapítást.
Emellett Oroszország jó kapcsolatot ápol legtöbb ázsiai szomszédjával. A közös határszakaszok áruforgalma fölött a szankciókat alkalmazó országoknak nincs kontrolljuk, lehetővé téve így a csempészetet. Egyedül Kínával közel 4300 kilométeres határszakaszon osztozik Oroszország.
Számos esetben a szankciós listán csak késztermékek szerepelnek, de az ezek előállításához szükséges alkatrészek nem.
Emiatt az orosz gazdasági szereplők könnyen megtehetik, hogy az alkatrészeket importálva belföldön szerelik össze a kívánt termékeket. Például szerverek vagy hálózati eszközök nem szállíthatók Oroszországba, de memóriamodulok, szenzorok, be- és kiviteli eszközök igen. A fennmaradó alkatrészeket, mint például alaplapokat más forrásból is lehet pótolni, így megkerülve a szankciókat. Az orosz STC vállalat Orlan–10-es felderítődrónjában például a svájci U-blox által gyártott GPS-modul, a japán SAITO által készített motor, a francia STMicroelectronics által kivitelezett vezérlő és az amerikai Texas Instruments indítója működik.
A kereskedelmi embargók megkerülésének eredményességét jól mutatja az Egyesült Királyság egyik legjelentősebb védelmi háttérszervezetének (RUSI) idei elemzése. Ebben a tanulmányban Oroszország 27 fegyver- és katonai kommunikációs rendszerének és ezek alkotóelemeinek eredetét vizsgálták. Megállapították, hogy 80 százalékuk tartalmazott összesen több mint 450 fajta olyan elektronikai alkatrészt, amelyet érintett az exportkorlátozás.
Ezeknek a szankcionált hadipari termékeknek az Oroszországba irányuló exportját az Európai Bizottság 2014-es szabályozásában szereplő kiskapu tette lehetővé.
Ennek értelmében a bizonyos termékeket, például fegyveralkatrészeket és lőszereket érintő embargó nem érvényes olyan szerződésekre, amelyeket Oroszország krími annexiója előtt kötöttek meg. E szerződések utólagos kiegészítései tették lehetővé, hogy tovább folyjon az alkatrészek szállítása Oroszországba. 2015 és 2020 között több EU-s tagállam összesen közel 350 millió dollár értékben szállított fegyvereket Oroszországba.
A december ötödikén részlegesen életbe lépő kőolajembargót a tankerhajók egymás közötti áttöltésével játsszák ki. Ekkor egy orosz kőolajat szállító hajó a nyílt tengeren átönti rakományát egy szankciómentes ország kikötőjéből indult teherhajóba, amely ezután már legálisan behajózhat tisztára mosott árujával Európába. Ekkor rendszerint a nyomon követés megnehezítése érdekében az automatikus helyzetmeghatározó rendszert kikapcsolják. Ennek a jelenségnek a gyakoriságából lehet következtetni az embargó megkerülésének rendszerességére. Míg tavaly hetente átlagosan 14 esetben tűnt el, majd bukkant fel orosz tankerhajó, addig a háború kitörését követően ez a szám több mint duplájára, 33-ra emelkedett.
A TankerTrackers.com adatai szerint egyedül áprilisban 11,1 millió hordó olajat csempésztek ily módon Európába.
Érdemes megjegyezni, hogy a háború kitörését megelőzően azért kapcsolták ki az automatikus identifikációs rendszert, mert az a veszélyes, például kalózok által uralt vizeken megkönnyítette a hajók elfogását.
A beérkezett kőolajról geokémiai elemzéssel még meg lehet állapítani a származási helyét, ezért elterjedt a különböző eredetű kőolajok vegyítése.
A legalább 50 százalékos vegyítést követően a kőolaj technikailag már nem számít orosznak, így nemzetközi áramlása gondtalanul folyhat tovább.
Ennek a módszernek köszönhetően megjelent a nemzetközi piacokon az újfajta lettországi és török kőolajkeverék az Európában irányadó Brent és Ural típusú mellett. Az oroszországi Primorszk és a lettországi Ventspils közötti szakasz az elmúlt tíz hónapban az egyik legforgalmasabb tankerhajó-útvonallá lépett elő. Emellett elterjedt hígító még a lelőhelyének földrajzi közelsége miatt az oroszhoz rendkívül hasonló kémiai összetételű kazah kőolaj. A Bloomberg beszámolója szerint a brit–holland Shell olajipari vállalat felhagyott a legfeljebb felearányban Oroszországból származó kőolaj importálásával. Ezt a tevékenységét sokan kritizálták, mivel amellett hogy kijátszotta a szankciókat és jelentős bevételt biztosított az orosz állam számára a háború finanszírozásához, még az árelőny révén az európai energiapiac versenyét is torzította.
A kőolajembargó megkerülésével hasonló jelenség figyelhető meg az elmúlt fél évben Mongóliában. Oroszország ázsiai szomszédjában annak ellenére emelkedett meg az orosz kikötőkön keresztül távol-keleti országokba szállított szénmennyiség, hogy hivatalosan a közelmúltban nem jelentették be, hogy új lelőhelyet tártak volna fel. 2022 első kilenc hónapjában a mongóliai szénexport összértéke megháromszorozódott az előző év azonos időszakához képest, elérve a 4,5 milliárd dollárt.
Jelenleg a világ mintegy 9000 olajtankerhajójának 8 százalékát, azaz közel 720 hajót használnak kőolajcsempészetre, főleg Iránban és Venezuelában.
Irán helyzetét gyakran hasonlítják össze az orosszal, az analógia azonban nem pontos. Az orosz gazdaság sokkal jobban beágyazódott a nemzetközi értékláncokba. Emellett míg Iránnal szemben több évtized alatt vezették be a szankciókat, fokozatosan szigorítva, addig idén Oroszország esetében pár hónap alatt lejátszódott a „szankcióblitzkrieg” és az orosz gazdaság izolálása. A 2014-es szankciók csak bizonyos iparágakra terjedtek ki, míg Oroszországban az első pénzügyi szankciók és a SWIFT-rendszerről való leválasztás között két hét telt el, addig Iránban ez több mint egy évtized volt.
Az orosz légi forgalom korlátozását elsődlegesen Törökországon keresztül játsszák ki. Az újonnan indított Moszkva–Isztambul járatok kizárólag orosz állampolgárokat szállítanak. Ezzel amellett hogy egy alternatív útvonal jön létre Európába, még a járvány által megtépázott török turizmust és vendéglátóipart is élénkítik. Az orosz lakosságnak emellett Szerbián, az Egyesült Arab Emírségen, Georgián, Örményországon, Azerbajdzsánon és Kazahsztánon keresztül is van arra lehetősége, hogy minimális felárral Európába utazzon.
Ironikus, hogy a szankciók megkerülésében pont az egyik legjelentősebb NATO-tagállam, Törökország játszhatja az egyik kulcsszerepet.
A második legnagyobb haderővel rendelkező NATO-partnernek bizonyos termékek kivételével szabad hozzáférése van az európai vámunió miatt a legnagyobb európai piacokhoz.
Idén február és november között 8382 személy, 1565 vállalkozás és számos teherhajó és repülőgép került fel a szankciós listára. A vagyonbefagyasztások megkerülésének gyakorlata közismertebb, erre többek között olyan adóparadicsomokat használnak, mint Svájc, Monaco, a Bahama- és Csatorna-szigetek, Bermuda, illetve a világ két legnagyobb offshore vagyonával rendelkező ország; az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.
A „mélyhűtött” vagyonok felolvasztásának egy jól bevált módja a vállalatstruktúra vagy birtokosi szerkezet átalakítása. Ekkor az újonnan létrejött vállalat vagy az új tulajdonos már nem szerepel a szankciós listán. Az előbb felsorolt országok mellett Hongkongban és Vietnámban rengeteg vállalat foglalkozik a végső tulajdonos személyazonosságának elrejtésével, illetve az elsüllyesztett vagyonelemek kimentésével. Utóbbinak az egyik legelterjedtebb módja, ha csődöt jelentenek vagy felszámolást indítanak az adott vállalatra, mivel ilyenkor az eljárást végző szervezet rendelkezik a cég eszközei fölött, szabadon allokálva azokat.
Oroszország SWIFT-rendszerről való szinte teljes leválasztását és a legtöbb online tranzakciós szolgáltatást nyújtó vállalat kivonulását egyéb fizetési rendszerek használatával tudják kijátszani. A kínai UnionPay például 180 országba nyújt fizetési szolgáltatásokat. Emellett az internetes adattárolás és streamingszolgáltatásokra való előfizetés lehetővé tételének érdekében megindult a bankkártyaturizmus. Egynapos utazással Üzbegisztánban könnyen be lehet szerezni Visa- és Mastercard-bankkártyát. A szankciók megkerülésekor elsősorban az oligarchákra, védelmi, technológiai és energetikai vállalatokra és pénzügyi intézményekre gondolnak, megfeledkezve az egyszerű orosz állampolgárokról, akik bár közvetetten nem felelőseket a háborúért, a szankciózápor őket is negatívan érinti. Ezek az emberek főleg azért próbálják kijátszani a szankciókat, hogy pénzügyi stabilitáshoz jussanak, amit hazájuk nem képes biztosítani.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen októberben jelentette be, hogy
az Oroszországot a szankciók megkerülésében segítő partnerekre is kiterjesztik a jövőben a büntetéseket.
Az Oscar művelet (Operation Oscar) keretében az Europol, az Eurojust és a Frontex közösen fog fellépni e szereplőkkel szemben.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője.
(Borítókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)