Magyarország és a magyar nép máris nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért, a nagyhatalmaknak ezért a konfliktus elhúzódásának, eszkalációjának kockázatával járó lépések helyett végre a béketeremtésre kellene fókuszálniuk – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki nyílt vitáján.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a béketeremtésről és a béke fenntartásáról szóló ülésen köszönetet mondott a testület japán elnökségének a tanácskozás összehívásáért, mondván, hogy ez rendkívül időszerű és egyedülálló is, ugyanis a nemzetközi politikai diskurzust még mindig inkább a háborús retorika uralja.
A háborús retorika nagyon hangos, míg a békeretorikát alig hallani
– fogalmazott Szijjártó Péter, aki hozzátette: Ukrajna szomszédjaként Magyarországon súlyosan és azonnal érezhetők a fegyveres konfliktus negatív hatásai, ezért a kormány rendkívüli módon érdekelt a békében.
Több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, mintegy 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt az energiaimport éves költsége, az infláció az egekben van
– mondta a miniszter. Emlékeztetett arra is, hogy az ukránok mellett kárpátaljai magyarok is nagy számban esnek áldozatául a harcoknak. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország máris nagy árat fizetett ezért a háborúért, annak ellenére, hogy a magyar emberek soha nem akartak háborút, és nem is felelősek azért. „A magyar emberek rendkívül világossá tették a tavalyi parlamenti választáson, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarjuk ezt a háborút, és nem akarunk részt venni semmilyen háborúban senki ellen.”
A tárcavezető kitért a háború tragikus következményeire is, kiemelve, hogy emberek ezrei halnak meg, milliók kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, családokat szakítanak szét, a szankciók pedig hatalmas kihívást jelentenek az európai gazdaság számára. „Lehet, hogy ez több száz vagy ezer kilométerre, egy óceánnal arrébb kicsit másképp néz ki, de higgyék el nekem, hogy mi, akik a szomszédságban élünk, nagyon súlyosnak látjuk a helyzetet” – jelentette ki.
Kérem, fogadják ezen üzenetet a közvetlen szomszédságból, ennek a háborúnak haladéktalanul véget kell érnie, mert a 25. órában vagyunk, a békére kell fókuszálnunk
– figyelmeztetett Szijjártó Péter.
A miniszter ezzel kapcsolatban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború retorikáját váltsa fel a béke retorikája, és a nagyhatalmak kerüljék a háború elhúzódásának, eszkalációjának kockázatával járó intézkedéseket, sőt nyilatkozatokat is. Szerinte a fegyverszállítások fokozása helyett a tűzszünet megteremtésére és a béketárgyalások megkezdésére kellene összpontosítani.
„Az ENSZ nem a hasonlóan gondolkodó országok integrációjaként jött létre, ez egy platform a vitára, olyan országok között is, amelyek nem szívesen ülnek egy asztalhoz” – fogalmazott Szijjártó, majd azt hangsúlyozta, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ a békének még a reményét is feladná.
Ebben a cikkünkben arról olvashatnak, hogy a háború kezdete óta a legnagyobb mozgósítási hullám zajlik jelenleg Kárpátalján, ahol – ugyan kisebbségben és egyre csökkenő számban – magyarok is élnek. Az ő történeteiket ismerhetik meg, biztonsági okokból neveket nem közöltünk.
Az Index is beszámolt róla, hogy Szijjártó Péter telefonon egyeztetett Alekszander Novakkal, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével is. A magyar külügyminiszter azt jegyezte meg a beszélgetéssel kapcsolatban, hogy a magyar kormány nem támogat olyan javaslatot, ami megnehezítené a nukleáris együttműködést. Közösségi oldalán azt írta: „Az atomenergia a jövő energiája, számunkra pedig kedvező hír, hogy az orosz kormány is kiemelt fontosságot tulajdonít a paksi fejlesztésnek.”