Egy bálnavadász cég, amely bálnahúst is forgalmaz, áll az automaták felállításának ötlete mögött, miután évekig kínlódtak a termék népszerűsítésével a szigetországban. A Kujira (bálna) Bolt egy kiszolgáló nélküli kis helyiség, amelyben három automata áll. Ezek bálnaszasimit (nyers bálnahús), szalonnát, bálnasteaket és bálnahúskonzerveket kínálnak 1000 és 3000 jen közötti áron (1 jen = 2 forint 70 fillér).

A bálnahúsautomata-üzlet immár a harmadik Japánban, az első kettő az év elején nyitott meg Tokióban. A tulajdonos, a Kyodo Senpaku cég úgy látja, hogy a vállalkozást jó időben indították, annak ellenére, hogy a bálnahús ügye mindig is vitatott téma volt Japánban. Viszont mostanában az állavédők bizonyos fokig visszavonulót fújtak, mióta három éve a kormány úgy döntött, hogy felhagy a Déli-sark körüli, úgynevezett tudományos célú bálnavadászattal, és ezt a tevékenységet csak a szigetország körüli vizekre korlátozza.

Állatvédők viszont attól tartanak, hogy az ilyen apró trükkök megint a bálnavadászat felfutását hozhatják.

A kérdés nem az automaták felállítása, hanem az, hogy ez megint hova vezethet

– mondta Nanami Kuraszava. Az állatvédő felelevenítette, hogy a bálnavadász cég máris engedélyért folyamodott, hogy a japán felségvizeken kívül is halászhasson. A Kyodo Senpaku szóvivője azt mondta az AP Newsnak, hogy folytatják az automaták telepítését, amelyekből a következő öt éven belül százat akarnak felállítani. A negyedik üzlethelyiség a jövő hónapban nyílik Oszakában.

Érdekes, hogy ezeket mind forgalmas belvárosi bevásárlóközpontoknál nyitották, mert a szupermarketek általában nem árulnak bálnahúst, viszont így azok is könnyen hozzájuthatnak, és nem kell lemondaniuk róla, akik szeretik azt. A növekvő fogyasztás pedig létfontosságú az iparág túlélése szempontjából. A szóvivő hozzátette, a nagy élelmiszerüzlet-láncok azért nem tartanak bálnahúst, hogy elkerüljék az állatvédők tiltakozását. Annak ellenére nem lépnek, hogy az elmúlt években egyre kevesebb az ilyen jellegű tüntetés.

Milyen ízű a bálnahús?

A japánoknak a bálnahús volt az egyetlen megfizethető fehérjeforrás a II. világháborút követő ínséges időkben. 1962-ben futott csúcsra a fogyasztása, 233 ezer tonnával. Utána kezdték másféle húsokkal kiváltani a bálnát. Ez annyira jól sikerült, hogy 1986-ban már „csak” 6000 tonna bálnahús talált gazdára a japán halpiacokon.

Ez volt az az időszak, amikor a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumot hirdetett bizonyos bálnafajok vadászatára. A nemzetközi közvélemény előtt pedig egyre rosszabb színben tűnt fel Japán, amely akkoriban még évente 1200 (!) bálnát ölt le. Végül a csökkenő bálnahúsmennyiséget izlandi és norvég importtal egészítették ki, de ennek ellenére is csökkent a belső fogyasztás.

2019-re már csak évi kétezer tonna volt az éves  bálnahúsfogyasztás, ez az éves húsfogyasztás 0,1 százalékát tettei ki, vagyis ha az összlakosságot nézzük, akkor a japánok fejenként és évente mindössze 20 gramm bálnahúst ettek.

A bálnavadászat ma már nem nagy üzlet Japán számára, nagyjából 300 ember kötődik közvetlenül a bálnavadászathoz.

És ha kíváncsi, hogy milyen íze is van a bálnahúsnak, akkor az Index bálnahúskóstolójáról itt olvashat részletesen.

(Borítókép: Bálnahúsautomata Yokohamában, Japánban 2023. január 24-én. Fotó: Androniki Christodoulou / Reuters)