Az oroszok a felőrlési stratégiát választották, míg az ukránok a legnagyobb harcot az idővel vívják: vissza kell fogniuk az oroszok térnyerését addig, amíg megérkeznek a nyugati eszközök – mondta Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője szerint a személyállomány és a technika mellett az időjárás is nagymértékben befolyásolhatja a hadműveleteket.
A háborút öt fázisra osztottuk fel: volt egy orosz invázió, egy orosz visszavonulás, egy stratégiaáthelyezés, Donbász, Luhanszk térségének elfoglalása, és ezt követően beállt a harcvonal. Most mindkét fél egy nagyobb offenzívára készül, amelynek lehetőségeit a személyállomány, a technika és az időjárás fogja meghatározni – mondta Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Szerinte az utolsó két-három hónap egy felőrlő anyagháború volt, ami inkább az orosz félnek kedvezett, hiszen ők létszám szempontjából jobban állnak, mivel több embert tudnak tartalékosként bevetni.
Az ukránok nem manőverező hadviselése, amit Harkivnál és Herszonnál is láttunk, nem célra vezető, mivel az oroszok nagy tüzérségi fölényben vannak, akik napi húszezer lövést biztosan leadnak. Valamint a Wagner-csoport Bahmutnál történő megjelenése is hátrányt jelent az ukránoknak
– tette hozzá Resperger István.
Az ezredes arra a kérdésre, hogy hangsúlyosabb lett-e a Wagner-csoport tevékenysége, azt mondta, hogy a zsoldoscsoport jól promotálja magát, és betagozódott az orosz parancsnoki vezetési rendszerbe, mivel csak magukban jól felszerelt, kiképzett katonákkal nem lehet már a hadszíntéren meglenni.
A drónokkal ellátott csoport felderíti az ellenséget, emellett tüzérségi támogatással, légvédelemmel rendelkeznek. Ezen túl a helyiségharcban elvégzik a munkát, amit először a börtönből toborzott, kevésbé képzett katonákat vetik be öt-tíz fős alegységekben, majd végül jönnek az igazi Wagner-zsoldosok, akik már több hadszínteret is megjártak – tette hozzá.
Resperger István úgy látja, hogy Belarusz felől határ menti demonstrációt tartanak az oroszok, ami miatt az ukránok rengeteg erőt csoportosítottak át délről, hogy ne érje őket meglepetés Kijevnél. Harkivnál az ukrán erők egy nagyobb felszabadító művelet után hadműveleti szünetet kezdeményeztek, ezzel kapcsolatban a harkivi, illetve luhanszki kormányzó azt érzékeli, hogy az ukránok ellencsapásra készülnek.
Eközben a donyecki részen továbbra is megy a felőrlés, a tüzérség a Wagner-csoport alkalmazásával a második védelmi vonalát foglalják el az ukrán erőknek.
A második védelmi vonal Szoledárnál, Bahmutnál húzódik, emögött van egy harmadik, és a negyedik Kramatorszknál, ami a térség központja. Ezáltal stratégiailag és közigazgatásilag is igen fontos terület, illetve a legmegerősítettebb körzete az ukránoknak. Az orosz erők ebből az irányból vagy a luhanszki irányból ide szeretnének csatlakozni, hogy ezzel valamit feltudjanak mutatni
– fogalmazott az ezredes, aki szerint a Zaporizzsjai területen orosz harcfelderítés, tüzérségi csapások, valamint kisebb puhatolózások folynak, hiszen arra készülnek, hogy érkeznek a nyugati harckocsik, tehát mindkét fél támadó műveletre készül.
Resperger István szerint mind a két fél részére egyszerűbbé teszi a manőverezést, hogy a tél eleji sártenger után jöttek a keményebb fagyok, így nemcsak az utakon lehet közlekedni, hanem a talajon és a szántóföldeken is. Ez ellen azonban az ellenfél általában védművekkel, aknazárakkal, harckocsi, gyalogság elleni aknákkal, illetve harckocsiakasztókkal és harckocsifalakkal próbál védekezni.
Az ezredes elmondta, hogy Putyin elvárja, hogy a Donyecki és a Luhanszki terület teljes területét szabadítsák fel, míg a Herszoni területen egyik fél sem tud előremenni.
Ukrán részről legfontosabb most az idő. Időt kell nyerni, meg kell állítani az oroszok térnyerését, különböző irányokba el kell terelni a támadást, meg kell várni, amíg beérkeznek a nyugati eszközök, a harckocsik, a harcjárművek, tüzérségi eszközök
– mondta Resperger István, hozzátéve hogy a modern harckocsikra több hónapos is lehet a kiképzés.
Az ezredes arról is beszélt, hogy ezek a nyugati, modern eszközök nem orosz típusú háborúra lettek kitalálva, mivel egy modern, precíziós háborúban megállnak, messziről kilövik, karbantartanak, majd továbbmennek, de Ukrajnában folyamatos műveletek vannak. Példaként felhozta, hogy pont a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackkal volt gondjuk az ukránoknak, hogy egész nap lőttek vele. Ez azonban 100 lövésre van tervezve, mert nagyon precíziós és a hatásnövelt lőszere a csövet is tönkreteheti, hiszen azzal 58 kilométerre lehet ellőni – tette hozzá.
Resperger István arra is kitért, hogy azt szokták mondani, amikor nagyon kevés hír jön az ukrán sikerekről, akkor nagy a baj, és most pont azt látják, hogy nagyon kevés hír jön. „Készülnek ők is egy offenzívára különböző irányokba, de ehhez először az orosz erőket meg kell állítani, stabilizálni kell a helyzetet, és erőt gyűjteni. Tehát aki időt nyer, az most életet és teret nyer Ukrajnában” – vélekedett az ezredes.
Elmondása szerint a háború vége még húzódik, mivel mindkét fél még egy nagyobb hadműveleti sikerre vár. Az ezredes úgy véli, hogy a tárgyalóasztalnál az oroszok és az ukránok is abban a csapdában vannak, hogy sikert kell felmutatniuk.
Az orosz–ukrán háborúról szóló csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Celestino Arce / NurPhoto / Getty Images)