Kivándorlás, visszatérés, és trükkök, amelyekkel próbálják kijátszani a katonai mozgósítást a sorköteles oroszok.
Miután az orosz elnök tavaly ősszel részleges mozgósítást rendelt el, Szergej úgy érezte: kockázatos Oroszországban maradnia. Finnországba menekült.
Azóta visszatért Moszkvába, és úgy érzi, felkészültebb. „Mindig magamnál hordom a papírjaimat” – mondta szinte suttogva a Politico riporterének. A katonai igazolványa szerint alkalmatlan, a munkakönyve szerint pedig egy állami vállalat nélkülözhetetlen dolgozója – legalábbis ezt ígérte főnöke.
Erre ugyan nincs bizonyítéka, Szergej mégis abban reménykedik, hogy a neve szerepel a kivételezettek listáján.
Tavaly szeptemberben Oroszország már hetedik hónapja háborúban állt, amikor részleges mozgósítást hirdettek. A kijózanító bejelentés elszigetelt és eltérő reagálásokat váltott ki.
Az orosz távol-keleti Jakutföldön és az észak-kaukázusi Dagesztánban katonai épületeket gyújtottak fel. A külföldi repülőjegyek gyorsan elfogytak. Fiatal férfiak tízezrei özönlöttek a szomszédos országokba, hogy elkerüljék a sorozást.
A bolsevik forradalom óta ez volt az ország legnagyobb exodusa – mondták.
Az otthon maradtak és a mozgósítottak a képzés, az infrastruktúra és a felszerelés hiányát kifogásolták. Addig az oroszok többsége abban a reményben próbált alkalmazkodni az ukrajnai háború első sokkjához, hogy az nem érinti saját életét – írta honlapján a moszkvai Levada független közvélemény-kutató igazgatója.
A mozgósítás kijózanító volt.
A rendkívül homályos toborzási mércék és az ellentmondásos nyilatkozatok azt a benyomást keltették, hogy szinte bárkit be lehet hívni. Többé nem lehetett egyszerűen figyelmen kívül hagyni a háborút
– fogalmazott Denisz Volkov.
A Levada ebben az időszakban dokumentálta az általa társadalmi jólétnek nevezett mutatók radikális hanyatlását az újkori Oroszország több mint 30 éves történetében.
Egy hónappal később, október végén az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy háromszázezer újonccal befejeződött a mozgósítás. „Nem tervezünk további intézkedéseket” – jelentette Szergej Sojgu Putyinnak élő közvetítésben azzal a céllal, hogy megnyugtassák a feszült lakosságot.
Ez sikerült. A hétköznapi élet újraindult.
Néhány külföldre menekült orosz hazatért – általában családi vagy anyagi okokból. Az orosz határszolgálat nem tesz közzé adatokat az országba belépő orosz állampolgárok számáról, így nem tudni, hányan.
Konsztantyin, a 38 éves nyelvtanár Üzbegisztánba, onnan Spanyolországba menekült, miután a toborzók barátja, egy mérnök munkahelyén kopogtattak. Két hónappal később mindketten visszatértek Moszkvába. A nyelvi akadályok miatt a barátja nem talált megfelelő munkát, ő pedig nem akarta, hogy pincérként dolgozzon. „Itt boldogtalanok leszünk, menjünk vissza” – javasolta.
Konsztantyin nem győzi hangoztatni, hogy hazatérése nem jelenti azt: támogatja a háborút, amely szerinte „borzalmas”.
Mások adóssággal, rendbe hozandó vagy eladandó otthonnal, munkaadói igénnyel magyarázták visszatérésüket. A kezdeti pánik után a fenyegetettségi szint lecsillapodott – mondták többen.
„Olyan ez, mint a világjárvány idején a korlátozás. Amikor az ember először megy ki újra a szabadba, félelmet érez. Nemsokára mégis leveszi a maszkot, és újra látogatja a zsúfolt helyeket” – magyarázta Fjodor, egy 32 éves kutató, aki úgy kerülte el a behívót, hogy több hónapig egy vidéki faházban bujkált.
A veszteségekre való tekintettel katonai szakértők szerint Oroszországnak újra fel kellene gyorsítania a behívók kézbesítését.
„Ezek pótlására, sőt, csupán az egyensúly helyreállítására szükség lenne egy második mozgósításra” – állítja a Conflict Intelligence Team tényfeltáró projekt munkatársa.
Az új év változást hozott az orosz katonai stratégiában, amely a tüzérségre alapozva tartotta a frontot, majd nagyszámú katona bevetésével, szárazföldi támadással próbálta kiterjeszteni.
„Januártól látható, hogy a mozgósított, de még kiképzőtáborokban lévő és a harcokban még nem részt vevő katonák egy részét fokozatosan átirányítják a frontvonalra” – mondta Ruslan Leviev. Becslése szerint az orosz fegyveres erőknek a célok mértékétől függően több százezer, sőt akár egymillió új katonára is szüksége lehet.
A katonai szakértők szerint a második mozgósítás már régóta esedékes.
A CNN meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította: Putyin fontolóra vette, hogy a következő hetekben kétszázezer embert hívnak be. Az orosz ultranacionalisták ezt keveslik. Igor Sztrelkov volt félkatonai parancsnok félmillió újonccal bővítené az orosz sereget.
A Kreml „provokációként” cáfolta a híreket.
„Nyilvánvalóan nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal egészen más lesz számukra” – üzente Vlagyimir Putyin a sztálingrádi csata 80. évfordulóján tartott beszédében azoknak, akik európai országokat vonnának be a háborúba Oroszországgal szemben.
„Adottak az eszközeink a válaszadásra, és ez nem fog páncélozott járművek használatával végződni. Ezt mindenkinek meg kell értenie” – jelentette ki az orosz elnök, aki szakértők szerint egy váratlan harctéri fordulatban reménykedve halogatja a második mozgósítás elrendelését.
Mások szerint a politikai kockázattól óvakodik, és inkább egy kevésbé ellentmondásos, „lopakodó mozgósítást” választ. Ez ugyanis megoldható a tavaly tavasszal besorozott katonák azonnali mozgósításával szolgálatuk leteltével, vagy az idei újoncok azonnali hadba vetésével. Vagy a kettő kombinációjával.
Ez azonban legfeljebb százötvenezer katonával pótolná a hiányt, ami Leviev számításai szerint kevés.
Közben az államapparátus egy racionálisabb mozgósítás alapjait fekteti le. Az államilag finanszírozott intézmények bekérik a diákok és alkalmazottak katonai igazolványát. A nyilvántartás frissítésével követik nyomon a mozgósítható létszámot.
Egyelőre el nem fogadott törvényjavaslatba foglalták a kötelező katonai ellenőrzést azok esetében, akik jogosítványt szereznének vagy a lakcímüket módosítanák. Elnöki utasításra egy olyan egységes adatbázis létrehozását készítik elő, amely egyesíti a katonai és a kormányzati szervek adatait.
Az intézkedések arra engednek következtetni, hogy küszöbön egy második mozgósítási hullám. A háló egyre szorosabbra zárul a katonaköteles korú oroszok körül.
Elena, a fodrász és egy hétéves gyermek édesanyja, nem lát okot az aggodalomra. A barátja Moszkvában maradt az első mozgósítás idején, és az esetleges másodikkor is maradna. „Ha elérkezik az ideje, oda fog menni megvédeni minket” – mondta Elena az ukrajnai frontra utalva.
„Egyébként pedig itt fog megvédeni minket” – tette hozzá, ezzel visszhangozva az állami média által erőltetett híreszteléseket, miszerint küszöbön áll egy NATO-invázió Oroszország ellen.
Az első mozgósítási hullám elől menekülők most szintén azt mondják: nem valószínű távozásuk, ha bejelentik a második kényszersorozást.
Fjodor, a kutató először a házát szeretné rendbe hozni, hogy jövedelemkiegészítésként kiadhassa. Emellett átképzi magát programozóvá, ami reményei szerint javítja majd külföldi munkavállalási esélyeit. Ha toborzók kopogtatnának, egyszerűen nem nyit ajtót. Azzal viccelődött: ha az utcán kapnák el, egyszerűen elfutna.
Konsztantyint, a tanárt megnyugtatták ismerősei történetei, akiknek sikerült megúszniuk az első behívót. „Ha az ilyen emberek megtalálták a módját annak, hogy elkerüljék a háborút, akkor nekem még könnyebb dolgom lesz” – vigasztalódik, és azt mondja: a rendszer ugyan totalitárius, de nem működik jól, és nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy mindenkit rabszolgasorba kényszerítsen.
(Borítókép: Besorozott újoncokat képeznek ki az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov)