Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben aláírta azt a törvényt, amely jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára, de Magyarország szerint Ukrajna a gyakorlatban tovább szűkíti ezeket a jogokat. Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Strasbourgba utazott, és jelezte: a magyar kormány nemzetközi segítséget kért a kárpátaljai magyarok által elszenvedett jogsértések miatt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Strasbourgba látogatott, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogainak megvédéséről és helyzetének javításáról tárgyaljon.
Amikor a szomszédban kitört a háború, úgy döntöttünk, nem emlegetjük fel a nemzeti közösségeket ért jogfosztások ügyét. Ukrajnában azonban sajnos nemrég újabb törvényt fogadtak el, amely tovább korlátozza a kisebbségi jogokat
– írta a közösségi oldalán még szerda délelőtt.
A külügyminiszter Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökével, valamint az Európa Tanács és a testület parlamenti közgyűlésének főtitkárával találkozott. Mint mondta, a kárpátaljai kisebbségek ügye azért is sürgős,
mert egy újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnhetnek a nemzetiségi iskolák az országban.
Szijjártó Péter a francia városban arról számolt be, hogy a magyarok és a románok egy közös kezdeményezéssel fordultak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez a kárpátaljai kisebbségek ügyében.
A közgyűlés pedig úgy döntött, hogy kikéri a Velencei Bizottság véleményét a kérdésben (ez valójában már korábban kiderült). A bizottság az ígérte, hogy
júniusra elkészül a jelentés a kárpátaljai kisebbségek helyzetéről.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy szerdán erre ő maga is ígéretet kapott Strasbourgban. „Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogy tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok esetében is” – mondta, hozzátéve: Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatják a humanitárius segítségnyújtást, „ugyanakkor elvárjuk Ukrajnától, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében”.
Semmi olyan jogot nem kérünk a kárpátaljai magyaroknak, amellyel korábban ne rendelkeztek volna, azonban a 2015-ben elkezdett jogfosztás előtti állapotot szeretnénk helyreállítani
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Amint arról az Index is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben aláírta azt a törvényt, amely biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és közéletben, szóbeli és írásbeli formában. A törvény elfogadása az egyik feltétele Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.
A parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az önazonossághoz, társadalmi szervezetek létrehozásához és a békés gyülekezéshez, rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával, joguk van részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, valamint megőrizni kulturális önazonosságukat.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára reagált az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényre: sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajna tovább szűkíti a területén élő nemzeti kisebbségek jogait.
„Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott, A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait” – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Az utóbbi időben a kárpátaljai sajtó is beszámolt olyan esetekről, melyek szerint korlátozzák a magyarok jogait a régióban. Egy friss rendeletre hivatkozva ugyanis az ukrán rendőrség eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről is. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését.
A helyi média beszámolója szerint Fornoson és Dercenben munkácsi feletteseiktől kaptak utasítást az oktatási intézmények vezetői arra, hogy távolítsák el intézményük épületeiről a magyar nemzeti lobogót. Állításuk szerint rendelet mondja ki, hogy mostantól kizárólag ukrán zászló loboghat a létesítményeken.
A HELYIEK ELMONDÁSA ALAPJÁN A RENDŐRSÉG FOLYAMATOSAN ELLENŐRZI, VISSZAKERÜLTEK-E A MAGYAR JELKÉPEK.
Azokról az épületekről pedig, amelyekről nem önszántukból vették le a zászlót, a hatóság éjszaka távolította el.
A történteket a magyar kormány sem hagyta szó nélkül. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arra szólította fel a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.
Mindemellett októberben a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szerelje le a munkácsi várban lévő, turulmadarat ábrázoló szobrot, és cserélje le az ukrán állami címerre. A Munkácsi Városi Tanács 18 képviselője határozott tiltakozását fejezte ki, és elítélte a végrehajtó bizottság társadalmi szempontból fontos döntések meghozatalával kapcsolatos intézkedéseit.
Február elején az Orosz Föderáció Magyarországi Nagykövetsége arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Kijev megszegte a nemzeti kisebbségek és az orosz ajkú lakosság jogainak védelme kapcsán vállalt kötelezettségeit.
A dokumentumban az áll, hogy Ukrajna alkotmánya számos elvet előír az állampolgárok és a nemzeti kisebbségek nyelvi, oktatási és egyéb jogainak védelme érdekében. Emellett a nemzetközi dokumentumoknak megfelelően is kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.
Ukrajna azonban az Alkotmány és a nemzetközi okmányok értelmében vállalt kötelezettségeit több törvénnyel és határozattal megsértette – írták.
(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)