Az Európai Bizottság összesen nyolc tagállamot állít az Európai Bíróság elé. A jelentések alapján Magyarországon kívül Csehországot, Németországot, Észtországot, Spanyolországot, Olaszországot, Luxemburgot és Lengyelországot – írja a Mandiner.

A bizottság azért perelt, mert úgy vélik, a felsorolt országok kormányai nem tettek eleget annak az uniós rendelkezésnek, melynek értelmében minden uniós tagállamnak biztonságos csatornát kell biztosítania azoknak, akik információt szivárogtatnak ki.

A javaslatot öt évre terjesztették elő, amellyel azokat akarják védeni, akik az uniós jog megsértését jelentik. A bizottság azt szeretné elérni, hogy az uniós állampolgárok egy biztonságos csatornán jelenthessék az állam vagy akár a magáncégek törvénysértéseit.

Mint ismert, tavaly novemberben az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurónyi, azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására tett javaslatot.

Decemberben aztán az Európai Unió soros elnökségét ellátó cseh kormány bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a ránk vonatkozó megállapodásokat.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője később azt mondta az Indexnek, hogy vannak területek, ahol továbbra is látnak problémát a magyar törvényi szabályozások miatt.

Példaként említette a 2021-es gyermekvédelmi törvényt (más néven: pedofiltörvényt), valamint azt is jelezték Brüsszelből, hogy a tudományos szabadság kérdésköre és a menedékjoghoz való hozzájutás tekintetében is problémák állnak fenn.