Három ultranacionalista szerb férfit fogott el a rendőrség csütörtökön az előző napi, a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslat elleni tiltakozással összefüggésben – közölte a belgrádi belügyminisztérium.
Az elfogott szélsőséges, oroszbarát férfiak a szerdai belgrádi tiltakozáson egyrészt a köztársasági elnök elleni támadásra tettek utalásokat, másrészt pedig azzal fenyegetőztek, hogy ha Belgrád elfogadja a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó nemzetközi javaslatot, akkor országszerte több tiltakozást is szerveznek majd.
A rendőrségi közlemény szerint a férfiakat az alkotmányos rend elleni erőszakos támadásra történő felbujtással, valamint illegális fegyverbirtoklással gyanúsítják. Az elfogottak arra buzdították az embereket, hogy erőszakos cselekményekkel buktassák meg a szerb kormányt és a köztársasági elnököt.
Maja Popovic igazságügyi miniszter is reagált a szerda este történtekre, és közölte: egyetlen szélsőséges csoport sem lehet erősebb az államnál, még akkor sem, ha külföldről kap támogatást. Az állam le fog csapni az ilyen csoportokra – hangsúlyozta közleményében a tárcavezető.
Szerda este néhány száz tüntető azt követelte, hogy a belgrádi vezetés ne fogadja el a francia–német javaslatot, és a szerb elnök vonuljon ki a Koszovóról szóló nemzetközi tárgyalásokról, ellenkező esetben tömeges tüntetésekre lehet majd számítani országszerte. Néhányan „Koszovó Szerbia szíve” és „Koszovó – Nincs megadás” feliratú táblákat lengettek. A tömeg megpróbált az államfői hivatal épületébe is betörni, de a rendőrök megállították őket.
Rendőrségi jelentések szerint a tüntetést szervező ultranacionalista csoport vezetője
összefüggésbe hozható a Wagner orosz magánkatonai szervezettel.
A hatóságok szerdán elfogtak két tüntetésre igyekvő férfit, akiknél távcsöves puskát és lőszert is találtak.
Damjan Knezevic, a tüntetést szervező Nemzeti Járőrök nevű szélsőjobboldali szervezet vezetője többször is fenyegetően fogalmazott, amikor Aleksandar Vucic államfőről beszélt, és arra utalt, hogy ha Szerbia vezetése elfogadja a francia–német rendezési javaslatot, és nem tudja megakadályozni, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be, akkor Oroszországnak kell élnie vétójogával, és Moszkvának adnia kell egy hónapot, hogy „ezt az árulót” elintézzék.
Aleksandar Vucic leszögezte: az állam mindenki ellen fellép, aki gyilkossággal vagy erőszakkal fenyegetőzik.
Az európai országok közül egyedüliként Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, mert az ország vezetői úgy vélik, korábban Szerbia esetében sem váltak be a szankciók, így Oroszország esetében sem lehetnek hatékonyak. Másrészt Belgrádot történelmi, kulturális és vallási kapcsolatok kötik Moszkvához, és ezt a kapcsolatot nem áll szándékukban veszélyeztetni.
Az utóbbi néhány héten Aleksandar Vucic többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség kemény elvárásokat támasztott Szerbiával szemben, és
egyik feltételként az is elhangzott, hogy leállhat az ország európai integrációja, amennyiben nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.