Egy olyan fegyverkezési verseny indult be az ukrajnai háború kitörésével, amelyhez hasonlót legutóbb a hidegháborúban láthattunk. Kiderült az is, hogy még nem a csúcstechnológiás eszközök, hanem a tüzérségi párbajok dönthetnek el egy konfliktust.
A Bloomberg dolgozta fel részletesen azt, hogy miként élénkült fel ismét a fegyverkezés a háború kezdete óta. Mint írták, most a világ legtöbb hadserege árgus szemekkel figyeli az ukrajnai háborút, és próbálja levonni belőle a következtetéseket, valamint beszerezni azokat az eszközöket, amelyek beválnak a konfliktusban.
Példaként hozták fel erre, hogy a háború kitörése óta Lengyelország törvényben írta elő hadserege létszámának megduplázását, valamint
megközelítőleg 500 darabot rendelt a HIMARS-rakétarendszerekből, ami óriási számnak mondható ezeknél az eszközöknél.
Ukrajnában ugyanis eddig körülbelül 20 darab HIMARS-ot vetettek be, és már azoknak is meghatározó szerepük volt a konfliktusban. A lengyelek emellett több mint 700 önjáró nehéztüzérségi löveget is rendeltek, ami a hatszorosa annak, amivel Németország rendelkezik, valamint modern harckocsikból is óriási mennyiségben terveznek vásárolni.
A Bloomberg szerint a lengyelek példája kiugrónak mondható, de a világ más kormányai is követik ezt a példát, még ha kisebb léptékben is. „Ez annak a története, hogy miként ért véget a hidegháború utáni korszak 2022. február 24-én” – mondta a jelenségről Francois Heisbourg katonai szakértő, a francia kormány egykori tanácsadója. Véleménye szerint 1991 – a Szovjetunió összeomlása óta – szinte a világ összes hadseregének csökkent az ereje és felszereltsége, de most egy teljesen új folyamat kezdődött. Mint mondta:
Most minden hadsereg ezen megy keresztül, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy senkinek – beleértve ebbe az Egyesült Államokat is – sincs elegendő eszköze a készleten ahhoz, hogy egy nagy, intenzív háborút folytasson.
A cikkben név szerint említik Magyarországot is, amely – értékelésük szerint – jó viszonyt ápol Oroszországgal, de ennek ellenére is tart attól, hogy kiszámíthatatlanná válik a biztonságpolitikai környezet, és szintén fokozta a haderőfejlesztés tempóját. Mint írták: Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy számára a NATO egyik, tavaly júliusi találkozója alatt szólalt meg a vészcsengő, azután jelezte a védelmi miniszternél, hogy radikálisan növelni kell a magyar haderő védelmi képességeit.
A cikkben tételszerűen felsorolták azt is, hogy mi mindent szerez be a Magyar Honvédség azért, hogy ütőképes maradjon:
A Bloomberg cikkében azt is hangsúlyozták, hogy az eszközök beszerzése mellett szükség van szemléletváltásra, az eddig alkalmazott védelmi doktrínák felülvizsgálatára is.
A Reuters szintén szentelt egy hosszabb cikket a fegyverkezés, fegyvervásárlások témájára nemrég. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai hadseregek
nem is az igazán költséges és bonyolult haditechnikai eszközöket vásárolják elsősorban, hanem az olcsóbb, egyszerűbb technológiával működő felszereléseket.
A hírügynökség számos katonai attasét kérdezett meg erről, akik azt mondták, hogy az európai államok elsősorban a vállról indítható rakétavetőket, különféle tüzérségi eszközöket és azokat a drónokat vásárolják nagy számban, amelyek az ukrajnai háborúban is kulcsfontosságú szerepet játszanak a felderítésben, csapásmérésben.
A Reuters szerint ezzel megdőlni látszik az az elképzelés is, miszerint a jövő háborúit a csúcstechnológiás eszközök dönthetik el.
az ukrajnai háborúból az derült ki, hogy még mindig azok a tüzérségi tűzpárbajok döntik el a konfliktust, amelyekben óriási mennyiségben tüzelik el a muníciót a harcoló felek.
Nagyon nagy igény mutatkozik a háborúban jól szereplő Javelin típusú rakétavetőkre, valamint az 155 milliméteres precíziós tüzérségi lőszerekre is.
A fegyverbeszerzések kérdésében nyilatkozott a Reutersnek Armin Papperger, a német Rheinmetall vezérigazgatója is, aki azt mondta: vállalatuk nemcsak a harckocsik és a különféle tüzérségi muníciók gyártását tervezi felpörgetni, hanem elképzelhető, hogy idővel még az amerikai Lockheed Martin által készített HIMARS-okat is gyártani kezdik.
Azt egyelőre nem fejtette ki, hogy erről milyen szerződést kötnének az amerikai vállalattal, és a Lockheed Martin is csak annyit árult el a Reutersnek: valóban fontolgatják, hogy máshova is kihelyezzék a rakétarendszerek gyártását.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: FADEL SENNA / AFP)