Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal.
A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját.
A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”.
Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené.
A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását
– fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten Nyugat-barát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott.
Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.
A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után – számolt be az MTI.
Mint megírtuk, azzal, hogy Moldova csatlakozna az Európai Unióhoz, felbőszítette az orosz medvét, és Moszkva szerint az ország ugyanazt a hibát készül elkövetni, amit Kijev. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint Oroszország államcsínyt tervez a közeljövőben Moldovában. Emiatt Kisinyov megerősíti biztonsági erőit, hogy ellensúlyozza Oroszország terveit – tette hozzá.
Oroszország tényleg azt akarja, hogy minden újra fellángoljon. Ott egy olyan feszültségpontot teremthetnek, amelyre maximálisan oda kell figyelnünk
– fogalmazott.
Az RNBO titkára szerint a Kreml bevonhatja a moldovai puccskísérletekbe azokat a csecsen harcosokat, akiket tavaly februárban Oroszország azzal a feladattal küldött Ukrajnába, hogy likvidálják az ország vezetését.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2017. július 7-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)