Az ukrajnai háború ideje alatt kifejezetten fenyegető lépés a START-egyezmény felmondása Oroszország részéről, azonban a Kreml kommunikációjából és szakértők megszólalásaiból is arra lehet következtetni, hogy nem lesz újabb fegyverkezési verseny.
Február 21-én, a Kreml bejelentette, felfüggeszti részvételét a START-egyezményben, ami a nukleáris fegyverek előállításának korlátozásáról szól. A moszkvai vezetés ugyanakkor közölte, ennek ellenére továbbra sem fognak az új START-egyezményben meghatározottakon fölül termelni.
Vlagyimir Putyin mindezt évértékelő beszédében jelentette be, amelyet az orosz parlament két házának tartott február 21-én. Pár órával később az orosz elnök beterjesztette az erről szóló törvényjavaslatot az alsóháznak, a Dumának, amelyet máris megvitattak és elfogadtak.
A nukleáris rakéták terén a kiszámíthatóság és a stabilitás megfelelő fokának megőrzése érdekében Oroszország felelősségteljes megközelítést kíván követni, és a szerződés életciklusa során továbbra is szigorúan betartja az új START-szerződésben előírt mennyiségi korlátozásokat
– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták teszteléséről továbbra is tájékoztatni fogja az Egyesült Államokat.
Az Egyesült Államok, a NATO, valamint a többi atomhatalom, köztük Nagy-Britannia és Franciaország, bírálta Putyin döntését, amelyet majdnem egy évvel az Ukrajna ellen megindított orosz invázió után jelentett be.
Az új START-megállapodást 2010-ben írták alá Prágában, a korábban a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, fegyverleszerelési egyezmények folytatásaként, amely 2009-ben lejárt. A nukleáris robbanófejek előállításának felső határát 1550 darabban állapították meg, emellett további kritériumok vonatkoztak a vadászbombázókra, valamint interkontinentális ballisztikus rakétákra is.
Joe Biden amerikai elnök 2020-ban, elnöksége első hónapjában szinte rögtön megállapodott Putyinnal az egyezmény öt évre szóló meghosszabbításáról egészen 2026-ig.
A START-egyezmény eredetileg 2021 februárjában járt volna le. Tavaly az Egyesült Államok és Oroszország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elkötelezték magukat nukleáris arzenáljaik mélyebb, visszafordíthatatlan és bizonyítható csökkentésében.
A nyilatkozat annak ellenére jelent meg, hogy Oroszország a helyszíni ellenőrzéseket a járványhelyzetre hivatkozva felfüggesztette, emellett már ekkor nagy volt a feszültség Ukrajna kapcsán. Keddi beszédében ehhez képest Putyin már úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok megosztaná az orosz nukleáris arzenállal kapcsolatos adatokat Ukrajnával, így a START-megállapodáshoz való teljes visszatérés abszurd lenne.
Az egyezmény felfüggesztése ugyanakkor nem jelenti egyenesen annak felmondását. Bár a megállapodásban nincs annak szüneteltetésére vonatkozó passzus, viszont a bécsi egyezmény engedélyezi, hogy az államok az ilyen típusú szerződéseket rendkívüli körülmények között felfüggesszék.
Ez alapján pedig elfogadható indok az, hogy a szerződő felek egyike, az Egyesült Államok pénzügyi és katonai segélyt is nyújt Ukrajnának, amellyel a másik fél, Oroszország hadban áll.
Ez már nem az első eset, hogy Oroszország felfüggeszt egy fegyverkezésről szóló megállapodást. Putyin 2007-ben például bejelentette, hogy a Kreml szünetelteti az európai, konvencionális haderőkről szóló egyezményt, amelyet még a hidegháború alatt írtak alá. 2015-ben ennél is tovább mentek, amikor egy olyan paktumtól léptek vissza, amely a NATO kelet-közép-európai terjeszkedésével kapcsolatos.
Ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor 2019-ben véget vetettek a közepes hatótávolságú rakétákról szóló megállapodásnak, amelyet még a Reagan-adminisztráció hozott tető alá az oroszokkal a hidegháború végén.
Egyelőre még nyitott kérdés, hogy az új START-megállapodás orosz felfüggesztése elhozza-e a következő fegyverkezési versenyt, annak ellenére, hogy a Kreml kedden kijelentette, hogy ragaszkodni kíván a megállapodás lényegi vonásaihoz, legalább annak 2026-os lejáratáig.
Szakértők és diplomáciai források szerint Oroszországnak nagyobb kitörési lehetőségei vannak, mint az Egyesült Államoknak, már csak azért is, mert
nem stratégiai nukleáris fegyverarzenálja nagyobb.
Ezeket a robbanófejeket olyan csatatérre tervezték, ahol szövetséges erők vannak a közelben, de ezeknek a rakétákhoz való rögzítése jelentős munka lenne.
Az Egyesült Államok eközben modernizálja nukleáris erőit, nagyobb rugalmasságot használva új rakétatípusokon dolgozik azzal a céllal, hogy felülmúlja Oroszországot és Kínát. De mindez nem feltétlenül jelent hirtelen fegyverkezési versenyt. Ahogy a szakértők rámutatnak, egy újabb fegyverkezési verseny nem állna sem Oroszország, sem az Egyesült Államok érdekében.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin évértékelő beszédét tartja 2023. február 21-én. Fotó: Dmitry Astakhov / Sputnik / AFP)