A kommunizmus áldozatainak emléknapja nemcsak arra alkalom, hogy fejet hajtsunk sokat szenvedett elődeink előtt, hanem arra is, hogy kinyilvánítsuk akaratunkat: nem hagyjuk, hogy a gyerekeink és unokáink újabb mérgezett eszmék és újabb diktatúrák áldozataivá váljanak – jelentette ki az Országgyűlés házelnöke szombaton az emléknap alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten. Kövér László arról is beszélt, hogy szerinte mikor érhet véget a háború.
A politikus a Kovács Béla-szobornál elmondott beszédében azt mondta, hogy a 20. században a magyar államot két alkalommal is túszul ejtette a kommunizmus. Először 1919-ben 133 napra, másodszor pedig 1947-ben, több mint negyven évre. Mindkét alkalommal külföldről pénzelt, szellemi és fizikai erőszakkal támadó, idegen érdekeket szolgáló ügynökhálózatok voltak a magyarországi kommunizmus szálláscsinálói – tette hozzá.
Kövér László szerint a nyugati világban napjainkban elharapódzó, megdöbbentő keresztényellenesség, az alapvető biológiai, gazdasági és kulturális tényeket tagadó, valóságidegen ideológiák tobzódása, az egyre nyíltabb magántulajdon-ellenesség vagy éppen a politikai terrorcsoportok megjelenése nem más, mint a kommunista eszme és gyakorlat visszatérési kísérlete. Szerinte
a kommunista eszme Nyugatra nem pusztán visszatér, hanem valójában hazatér.
„Mi, magyarok azóta pontosan tudjuk: ahol felüti a fejét a kommunista métely, ott nyomában mindig érkezik az erőszak, a szenvedés, az elnyomás és a kifosztás” – mondta, hozzátéve: a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedben a nyugati politikai elit nagy része folyamatosan relativizálja a kommunizmus bűneit.
Kövér László azt mondta, hogy a nyugati világ országaiban napjainkban folyamatos ostrom alatt áll a józan ész, a közjó és a közérdek, és ugyanezeket Magyarországon is meg kell védeni. Kívánatosnak nevezte továbbá, hogy soha senki ne számolhassa fel a magyar parlamentáris demokráciát, valamint azt is, hogy Magyarország a lehetőségei és az ereje szerint járuljon hozzá a nyugati világban az államok és a globális magánhatalmak közötti új erőegyensúly megteremtéséhez.
Kövér László kitért arra is, hogy pénteken volt az első évfordulója az ukrajnai háborúnak. Megjegyezte:
a háborúnak nem lesz katonai vagy politikai győztese, de pénzügyi nyertesei már vannak, az Európán kívüli hitelezői érdekcsoportok személyében.
A háború addig fog tartani, amíg nem fog nagyobb hitelezői érdek fűződni a békéhez, mint a háborúhoz, ezért a békekötés ideje még távol van – jelentette ki Kövér László.
A házelnökön kívül többen is beszédet mondtak a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, és később a Kossuth téren, a Nemzeti Vértanúk emlékművénél folytatódott a megemlékezés. Az emlékműnél koszorút helyezett el Kövér László; Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke; Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke; Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke. A szobornál ötszáz diák is elhelyezte a megemlékezés virágait a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolai szervezeteinek képviseletében.
(Borítókép: Kövér László beszédet mond a Kovács Béla-szobornál a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen 2023. február 25-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)