Az iszlám szülőhazája, Szaúd-Arábia fővárosát, Rijádot a „Föld egyik legélhetőbb városává” tervezi átalakítani. Ennek keretében egy vadonatúj negyedet építenek, amit a Mukáb, a Kocka fog uralni.
A Mohamed bin Szalmán trónörökös által felügyelt Új Murabba, az Új Tér projekt 19 négyzetkilométerrel kiterjeszti Rijád határait, és több százezer lakosnak ad otthont egy új belvárosban. A terveket a királyság szuverén vagyonalapja finanszírozza, a költségek a csillagos eget súrolják.
Az épülő negyed középpontjában a Mukáb fog állni. Első ránézésre is látható, hogy a Kába kő, a mekkai szentély ihlette, amelyhez naponta ötször imádkoznak a muszlimok tömegei, és ahová évente milliók zarándokolnak el.
A rijádi azonban sokkal, sokkal nagyobb lesz. A 12×10,5×15 méteres mekkai kegyhely eltörpül majd a Mukáb mellett. A rijádi Kocka 400 méter magas, 400 méter széles és 400 méter hosszú lesz, amelyben – összehasonlítva – húsz Empire State épület is elfér.
„Magával ragadó élményt” fog nyújtani – ígérik a tervezők, akik szerint a Kocka egy „kapu egy új világba”.
A beruházó, a 620 milliárd dollárt kezelő vagyonalap szerint a Mukáb pazar látványosságokat kínál majd „a világűrtől a zöld természetig”.
Befejezését 2030-ra tervezik – írta a CNN. A holografikus technológia „új valósággal” fogja lenyűgözni látogatóit vásárlás és étkezés közben egyaránt. Az épületkomplexumban rekreációs létesítmények, szállodák és lakóegységek is helyet kapnak.
Szaúd-Arábiát az emberi jogok megsértése miatt évtizedek óta bírálják. Most – más, Öböl menti országokhoz hasonlóan – ambiciózus projektbe kezdett, hogy gazdaságát némileg leválassza az olajról, és levetkőzze a konzervatív, zárt állam imázsát.
Az új narratíva szerint Szaúd-Arábia a fejlődés országa, amely képes futurisztikus városokat építeni – mondta Andreas Krieg, a londoni King’s College kutatója. Elemzők szerint Szaúd-Arábia komoly regionális versenytársa a szomszédos Dubaj és a katari főváros, Doha, amelyek évtizedek óta idegenforgalmi és befektetési központokként pozicionálják magukat.
Másodiknak lenni a versenyben mindig nehéz kiindulópont, kivált, ha valaki az élre tör
– emlékeztetett Simon Henderson, a Washington Intézet Öböl-programjának igazgatója. Szaúd-Arábia esetében a cél fölöttébb nehéz, mert „évtizedeken át nem vonzott külföldi, nem muszlim látogatókat”. Egyesek megkérdőjelezik a projekt megvalósíthatóságát. Szaúd-Arábia már korábban is beharangozott hasonló megaprojekteket, a munkálatok azonban lassan haladnak.
A koronaherceg, bin Szalmán tavalyelőtt, 2021-ben jelentette be az 500 milliárd dolláros, futurisztikus Neom város tervét a Vörös-tenger partján, az ország északnyugati részén, ahol robot szobalányok és repülő taxik szolgálják a kényelmet, ráadásul a hírek szerint a szaúdi országos szesztilalom sem fog kiterjedni az itteni üdülőövezetre. Tavaly mutatták be a 170 kilométeren átívelő Vonalváros, a Line tervét, amely 9 millió embernek adna otthont.
A királyság 800 milliárd dollárt szán arra, hogy a következő évtizedben megduplázza a főváros méretét, Rijádot pedig a régió kulturális és gazdasági központjává alakítsa át. „Minél abszurdabbá és futurisztikusabbá válnak a projektek, annál inkább el tudom képzelni, hogy mennyivel disztópikusabb lesz minden körülöttük” – véli Dana Ahmed, az Amnesty International Öböl-kutatója.
The more absurd and futuristic these projects get, the more I can't help but imagine how much more dystopian everything surrounding them will be. https://t.co/aQSz2rz9Ta
— Dana Ahmed (@danaahm_) February 17, 2023
Szaúdi tisztviselők szerint a projektek munkálatai a tervek szerint haladnak.
Egyelőre nem világos, hogy mennyibe fog kerülni az Új Murabba projekt, és finanszírozásának részletei sem. A vagyonalap azt ígérte, hogy az információkat a kellő időben fogják közzétenni. Egyes elemzők kétkednek abban, hogy a királyság képes lesz-e kellő mennyiségű pénzt összegyűjteni tervei megvalósításához. A King’s College kutatója szerint külföldi befektetőket is megpróbáltak bevonni a projektbe, az ütemezés azonban elmarad Rijád várakozásaitól.
Szaúd-Arábia abban bízik, hogy 2030-ig évi 388 milliárd riálra, több mint 37 ezer milliárd forintra növelheti a külföldi befektetéseket.
A projekt finanszírozása nagyban függ az olaj világpiaci árától – figyelmeztet Simon Henderson.
A hordónkénti ár jelenleg az alacsony, 80 dolláros tartományban mozog – mondta a Washington Intézet igazgatója, aki szerint a szaúdi megaprojektek finanszírozásához az olajárnak át kellene lépnie a hordónkénti 100 dolláros szintet.
(Borítókép: Rijád látképe 2020. május 24-én . Fotó: FAISAL AL-NASSER / AFP)