Már a terrortámadás előtt hét évvel is felfigyelt a támadóra a brit titkosszolgálat, és a támadás előtti hónapokban is fontos információk jutottak el hozzájuk, mégsem sikerült meghiúsítani a 22 életet követelő bombatámadást.
„Reális esélye volt annak, hogy a hírszerzés olyan információkhoz jusson, ami megakadályozhatta volna a támadást” – ezt állapította meg a jelentés, amely a 2017-es manchesteri terrortámadás körüli titkosszolgálati hibákat vizsgálta.
Mint ismert, 2017. május 22-én 22 ember vesztette életét és több százan megsebesültek, amikor az Észak-Angliában található Manchesterben született támadó felrobbantott egy bombát Ariana Grande koncertjének legvégén.
A mostani jelentés, amely a harmadik, egyben utolsó a manchesteri bombatámadással kapcsolatban, azt vizsgálta, mit vétett a brit titkosszolgálat.
A John Saunders által vezetett vizsgálat megállapította, hogy a brit kémelhárítási és biztonsági ügynökség, az MI5 már a támadás előtt hét évvel felfigyelt a támadóra, és nyomon követhették a radikalizálódását már 2015-től, amikor a tettes egy „ismert radikalizálóval” vette fel a kapcsolatot – ennek ellenére nem sikerült megelőzni a támadást.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Saunders úgy fogalmazott, hogy az MI5 azért nem tudott időben fellépni a tettes ellen, mert a titkosszolgálat egyik alkalmazottja nem tudott elég gyorsan cselekedni.
A vizsgálat emellett azt is feltárta, milyen egyéb okok lehettek a titkosszolgálat és a rendőrség lassú reakciójára:
e szerint a titkosszolgálatok és a rendőrség terrorelhárítással foglalkozó része között rossz volt az információáramlás.
Ugyanakkor az továbbra sem számít nyilvános adatnak, hogy pontosan milyen információk állhattak a rendőrség és az MI5 rendelkezésére – a mostani, 17 hónapos nyomozás után kiadott jelentés nyilvános része csak annyit árul el, hogy a támadás előtt hónapokkal két olyan információ is eljuthatott a titkosszolgálatokhoz, aminek akkor „a jelentőségét nem értékelték teljesen”, de hogy pontosan ez milyen információ volt, nem részletezték.
Azt azonban elárulták, hogy amikor az információ eljutott a titkosszolgálathoz, azonnal tárgyalniuk kellett volna és még aznap jelentést írni róla, azonban a titkosszolgálat nem így tett.
A jelentés elkészültének késlekedése potenciálisan fontos nyomozás lehetőségének az elmulasztásához vezetett
– fogalmazott a vizsgáló, majd hozzátette, szerinte az információ birtokában a nyomozás indokolt és arányos intézkedés lett volna, aminek „meg kellett volna történnie”. Saunders szerint a rendőrség és a titkosszolgálat azért értékelte alul a támadás előtt négy nappal Líbiából visszaérkező tettest, mert abban az időben túlzottan Szíriával és az onnan leselkedő veszéllyel voltak elfoglalva.
A terrortámadásban meghaltak családjai közleményben úgy reagáltak, a jelentésnek „pusztító következtetése” van, mivel kimondja, a bombatámadást meg lehetett volna akadályozni.
A tettes a helyszínen életét vesztette, amikor felrobbantotta a bombát, azonban két társát még 2020 márciusában ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre összeesküvésért és 22 gyilkosságért.
(Borítókép: Fegyveres rendőrök a Manchester Arénánál, miután robbanás történt a helyszínen Ariana Grande koncertje alatt 2017. május 22-én. Fotó: Peter Byrne / PA Images / Getty Images)