Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak szerdán kiadott egyik jelentéséből.
A 2021-es adatokat közreadó jelentés szerint a legtöbb, 144 ezer uniós állampolgárságot Spanyolország adta meg, amelyet Franciaország (130 400), Németország (130 ezer), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400) követett.
Az új állampolgárok legtöbbje (85 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt korábban, és 13 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.
2022. január 1-jén az Európai Unió teljes népességének 94,6 százalékát tették ki az uniós állampolgárok.
A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben – az előző évhez hasonlóan – a marokkóiak adták az új uniós állampolgárok legnagyobb csoportját. Az uniós állampolgárságot szerző 86 200 marokkói 71 százaléka spanyol vagy francia állampolgárságot kapott. A marokkói származásúakat a szíriaiak (83 500) követték, akiknek 70 százaléka svéd vagy holland állampolgár lett. Az uniós állampolgárságot szerzők harmadik legnagyobb csoportját az albánok tették ki (32 300), akiknek 70 százaléka olasz állampolgárságot kapott.
A top 10-es listán negyedik Romániából 28 600-an kaptak állampolgárságot egy másik uniós tagállamban, 33 százalékuk Olaszországban. Őket a törökök (25 700) követték, akiknek 48 százaléka német állampolgár lett, majd a brazilok (20 400), akik leginkább portugál vagy olasz állampolgárságot kaptak. Az algériaiak (19 300) legtöbbje francia állampolgárságot szerzett. Az uniós állampolgárságot szerző ukránok (18 200) 37 százaléka lengyel vagy olasz állampolgárságért folyamodott, az oroszok (17 300) legtöbbje pedig német és francia állampolgár lett. Az oroszokat a pakisztániak követték (16 600), akik főként Spanyolországban és Olaszországban kaptak uniós állampolgárságot.
Az uniós állampolgárok közül a románok mellett a legtöbben lengyelek (12 500) és olaszok (10 100) kaptak állampolgárságot más EU-tagállamban. A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon és Luxemburgban voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban (71 és 65 százalékban) más uniós országok állampolgárai. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok 74 százaléka román, 17 százaléka pedig szlovák állampolgár volt.