Az energiaellátás kérdését nem szabad politikai vagy ideológiai szempontból megközelíteni, nagyobb esély lenne a kihívások megoldására, ha a nemzetközi közösség azokra a fizikai valóságukban tekintene; Magyarország ezért kiáll amellett, hogy legalább az energiapolitika területén két lábbal kell állni a földön – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban.
A tárcavezető a Transzatlanti Energetikai Partnerségi Együttműködés ülésén arról számolt be, hogy ma két nagy kihívás jelentkezik az energiabiztonság terén, az egyiket az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentik, míg a másik az, hogy az energiaügyek egyre átpolitizáltabbá és ideológiák által fűtöttebbé válnak.
Felszólalásában leszögezte, hogy jóval nagyobb esély lenne a kihívások megoldására, ha azokra a fizikai valóság talaján állva tekintene a világ.
Ideológiákkal nehéz a házakat vagy a lakásokat fűteni, álmokkal nehéz bármiféle energiaforrást teremteni
– fogalmazott.
Hozzátette: a politikai és ideológiai viták miatt már most is több tízmilliárd köbméternyi földgáz hiányzik az európai ellátásból, és „mi nem akarjuk azt, hogy az energiaellátás más formái, például a nukleáris energia ezen mesterséges politikai ideológiai viták áldozatává váljon”.
Magyarország ezért kiáll amellett, hogy legalább az energiapolitika területén két lábbal kell állni a földön.
Hasonló problémának nevezte a zöld célkitűzések kérdéskörét is, amelyeknek leginkább arról kéne szólniuk, hogyan óvja az emberiség a környezetet, hogyan őrizze meg a bolygót a mai formájában, ehelyett azonban a kérdést politikai és ideológiai mozgalmak sajátították ki.
Az energiavitákat vissza kell terelni a normalitás, az észszerűség talajára
– vélekedett, aláhúzva, hogy ehhez öt feltétel mindenképp szükséges. Szijjártó Péter elsőként kiemelte, hogy a nemzeti kompetenciákat tiszteletben kell tartani, márpedig az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, ráadásul ez szuverenitási kérdés is, hiszen ez energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés.
A második pont, hogy nem szabad megfeledkezni a fizikai valóságról, az ellátáshoz forrásra és szállítási útvonalra van szükség, ha ezek egyike is hiányzik, az nem valós megoldás, az ideológiák ezt nem írhatják felül. Ezután a diverzifikációt említette, azonban problémásnak nevezte, hogy erre nem az energiaforrások számának bővítéseként tekintenek, hanem csak a „függőség földrajzi irányának megváltoztatásaként”.
A magyar kormány ugyanakkor nem akar feladni energiaforrásokat, nemcsak a földrajzi irányon kíván módosítani, hanem új ellátási útvonalakat szeretne.
A zöld célkitűzéseket illetően szintén az észszerűség megőrzésének fontosságát hangoztatta, mondván, hogy ez nem politikai alkudozás terepe. Rámutatott, hogy a környezetvédelemnek és a gazdaság fejlesztésének kéz a kézben kell járnia, ez igenis lehetséges, és ha a kettő közötti egyensúly felborul, azzal mindkét terület hitelessége veszélybe kerül.
A miniszter utolsó pontként a nukleáris energiára is kitért, és leszögezte, hogy enélkül nem lehetséges a zöldcélok teljesítése, a sikeres energiaátmenet, a hosszú távú energiabiztonság garantálása, valamint a gazdasági versenyképesség javítása.
Aláhúzta, hogy folytatni kell a küzdelmet a nukleáris energiával szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen, mivel biztonságos, olcsó, fenntartható és kiszámítható energia-előállítási módról van szó, ezért támogatni kellene az atomerőművek építését, nem akadályozni. Nem értünk egyet semmi olyan intézkedéssel, amely korlátozná a nukleáris együttműködést például Oroszországgal.
Az európai energiaellátás biztonságát nem lehet garantálni a jövőben, hogyha azt nem egy valós fizikai kérdésként fogjuk fel, hanem politikai és ideológiai viták áldozatává válik
– összegezte a miniszter.
Elmondta, Magyarország is annak köszönheti az energiaellátás biztonságát, hogy „mindvégig a józan ész talaján tudtunk maradni, mindvégig képesek voltunk arra, hogy ne politikai és ne ideológiai kérdésként, hanem valós fizikai kérdésként kezeljük az energiaellátás problematikáját”.