Egyes szakértők szerint az ország a legsúlyosabb helyzetbe került az 1990-es évekbeli, „fáradságos menetelés” néven ismert éhínség óta, amely több százezer ember halálát okozta, ami a becslések szerint az akkor 20 milliós lakosság 3-5 százalékát jelentette.
Észak-Korea krónikus élelmiszerhiánya miatt egyre nagyobb az aggodalom, és a héten több forrás is arra utalt, hogy az éhínség következtében halálesetek valószínűsíthetők.
Lucas Rengifo-Keller, a Peterson Institute for International Economics kutatóintézet elemzője szerint a kereskedelmi adatok, a műholdfelvételek, valamint az ENSZ és a dél-koreai hatóságok értékelései mind arra utalnak, hogy az élelmiszerkészlet „a minimális emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiség alá süllyedt”.
Rengifo-Keller szerint még ha egyenlően osztanák is szét az élelmiszert – ami Észak-Koreában, ahol az elit és a hadsereg élvez prioritást, szinte elképzelhetetlen –, „akkor is lennének éhség okozta halálesetek”.
Dél-Korea nemrégiben bejelentette, hogy véleménye szerint a szomszédos ország egyes területein éhhalálesetek fordulnak elő. Bár az ország elszigeteltsége megnehezíti az állítások alátámasztására szolgáló szilárd bizonyítékok felmutatását, kevés szakértő kételkedik az értékelésben.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint már a Covid-járvány előtt is alultáplált volt az észak-koreai lakosság közel fele. A lezárt határok és az elszigeteltség három éve csak rontott a helyzeten.
A helyzet kétségbeejtő voltát jelzi, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető a héten négynapos munkáspárti ülést tartott, amelyen az ország mezőgazdasági ágazatának átalakításáról tárgyaltak, és a mezőgazdaság és az állami gazdasági tervek „alapvető átalakítására” szólítottak fel, valamint a mezőgazdaság állami ellenőrzésének megerősítésére.
Különböző szakértők szerint azonban Phenjan csak magát okolhatja a problémákért. A világjárvány idején az ország fokozta elszigetelődési törekvéseit, második réteg kerítést emelt a Kínával közös határ 300 kilométeres szakaszán, és csökkentette azt a kevés határkeresztező kereskedelmet, amelyhez hozzáférhetett.
Különböző szakértők szerint a probléma gyökere az évek óta tartó rossz gazdálkodás, és Kim Dzsongun erőfeszítése az állami ellenőrzés további fokozására csak ront a helyzeten.
Észak-Korea tavaly több mint 70-szer hajtott végre rakétakísérletet, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.
Ahogy Rengifo-Keller rámutatott, az ország vezetőjének nem áll érdekében, hogy a múlt nem hivatalos kereskedelme újra megjelenjen ebben a dinasztikusan kormányzott országban. „A rezsim nem akar egy virágzó vállalkozói osztályt, amely veszélyeztetheti a hatalmát”.
Aztán ott vannak még a rakétakísérletek, amelyeknek Kim továbbra is megszállottja. a vezető a szomszédjától érkező segélyfelajánlásokat is folyamatosan visszautasítja.
Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter a CNN-nek adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy „Észak-Korea csak úgy kerülhet ki ebből a bajból, ha visszatér a párbeszéd asztalához, elfogadja az Északnak tett humanitárius ajánlatunkat, és jobb döntést hoz a jövőre nézve”.
Han Dokszu miniszterelnök csütörtökön a CNN-nek azt mondta, a helyzet „romlik, a hírszerzésünk ezt mutatja, mert egyértelmű, hogy a politikájuk változik... az elnök azt akarja elérni, hogy államilag diktált legyen az élelmiszer-ellátás”.
A szöuli egyesítési minisztérium rámutatott, hogy Phenjan továbbra is rakéta- és atomprogramjára összpontosít ahelyett, hogy saját népét táplálná.
A szöuli vidékfejlesztési ügynökség úgy véli, hogy Észak-Korea tavalyi terméshozama 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben, mivel áradások és kedvezőtlen időjárás sújtotta az országot.
Rengifo-Keller attól tart, hogy ezeknek a hatásoknak a tetőzése a rezsim elhibázott gazdaságpolitikai megközelítésével párosulva katasztrofális hatással lehet az amúgy is szenvedő lakosságra.
Ez a népesség évtizedek óta krónikusan alultáplált, elmaradottság jellemzi az országot, és minden jel arra utal, hogy a helyzet romlik, így bizonyára nem sok kell ahhoz, hogy az ország éhínségbe sodródjon
– fogalmazott.
(Borítókép: Vásárlók egy élelmiszerboltban Phenjanban 2019. szeptember 11-én. Fotó: Kyodo News / Getty Images)