A „magyarországi modellváltott” egyetemek szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben kifejtették, hogy elfogadhatatlannak tartják 182 ezer hallgatójuknak, 18 ezer oktatójuknak kizárását az Erasmus+, Horizont Európa Programból, valamint a direkt uniós finanszírozású programokból. A rektorok azt kérik az Európai Bizottság elnökétől, hogy azonnal rendezzék a „méltatlan” helyzetet, valamint jóvátételt is követelnek.
A 21 magyar egyetem rektora „elfogadhatatlannak tartja a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást – amely a világnak számos Nobel-díjas kutatót, oktatót és világraszóló találmányt adott – ért példa nélküli intézkedéseket”.
A levélben kiemelik, hogy az egyetemek 182 ezer hallgatóját – köztük 30 ezer nemzetközi hallgatót – és 18 ezer oktatóját kutatóját kizárja a már említett programokból.
Az érintett egyetemek rektoraiként az alábbi állásfoglalást tesszük, és kérjük azonnali intézkedését
– olvasható a levélben.
Azt is világossá tették az egyetemek vezetői, hogy egyeztetett velük az Európai Bizottság, mielőtt a tanácsi határozatot elfogadták volna.
Példa nélküli az is, hogy Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett és azonnal hatályba is léptetett (!) tanácsi határozat az érintett egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg
– olvasható a levélben.
Az is kiderült, hogy a bizottság részéről az első hivatalos megkeresésre és ez alapján egyeztetésre a döntéseket követő másfél hónappal, 2023. február 15-én került sor.
Ennek összefoglalóját és ehhez kapcsolódó véleményüket a rektorok Mariya Gabriel és Johannes Hahn biztosoknak küldték meg, de az egyeztetésen a leírtak alapján nem láttak hajlandóságot a vonatkozó tanácsi határozat felülvizsgálatára.
És a magyar egyetemista, oktatói és kutatói közösséget ért sérelem napról napra egyre jelentősebb – mivel újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket –, valamennyi érintett egyetem nevében a méltatlan helyzet azonnali rendezését és az eszmei és anyagi értékeinkben okozott károk azonnali jóvátételét kérjük
– követelik a vezetők.
Ennek oka, hogy a vezetők úgy ítélik meg, „a vonatkozó tanácsi határozat korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó, egyetemek közötti nemes versengést, az adott egyetemi közösség polgárai az unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét”.
A tanácsi határozat kiváltó indokaként a bizottság képviselői a magyarországi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) fenntartású egyetemek esetében vélt oktatási, kutatási autonómiát korlátozó gyakorlatot jelölték meg.
Az elmúlt évek során az oktatási, kutatási autonómia egyetemeinken biztosított és a magyar egyetemek az új modellben versenyképesebbek lettek
– derült ki a levélből.
Majd külön kiemelték, hogy a modellváltás az egyetemek autonóm testületeinek, közösségének, szenátusainak több mint kétharmados támogatásával valósult meg. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint pedig a fenntartói irányítás jogok és kötelezettségek azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.
A magyarországi jogszabályok a levél szerint „nem teszik lehetővé, hogy a kuratórium átvegye a szenátus hatáskörét tudományos kérdésekben. A felsőoktatási törvény egyértelműen rögzíti, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény függetlenségét, amely az oktatás és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdésekben biztosított.”
Ezek közül különösen is ki kell emelnünk, hogy az adott intézmény oktatási, kutatási stratégiájának megalkotásáról a szenátus dönt, továbbá a szenátus választja meg jellemzően több jelölt közül a rektort, az egyetem legfőbb vezetőjét. Továbbá a kuratóriumnak nincs beleszólása az egyetem képzési és kutatási portfóliójába
– írták.
Az is kiderült, a 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető (10) lemondott kuratóriumi tagságáról.
Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly
– olvasható a levélben. Majd hozzátették, hogy a kuratóriumok esetében a legtöbb tag az egyetemi, akadémiai szférából vesz részt. „A tagok tapasztalatunk szerint az egyetemek stratégiájának megvalósítását támogatják, a társadalmi és gazdasági élet igényeit az közvetítik egyetemeink felé.” Mindezek miatt pedig kijelentették, hogy „az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem vetődik fel”.
Az új modellnek gyorsabb, versenyképesebb, a gazdasági és társadalmi igényekre jobban reflektáló. Ennek eredményei már most láthatóak a levél szerint, majd felsorolták, miért igaz ez:
Mindezek alapján elfogadhatatlannak tartják a vonatkozó határozatot, és annak azonnali rendezését kérik, valamint a közösséget ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
A továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésre az Európai Bizottsággal való egyeztetésekre, ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Európai Bizottság előítéletes intézkedései az egyetemi polgárainkat lehetetlenítik el és korlátozzák alapvető jogaikban, aláásva ezzel az európai szellemiség univerzális értékét
– írták a rektorok.
Az aláírók között az alábbi egyetemek szerepelnek:
(Borítókép: Ursula von der Leyen. Fotó: Soeren Stache / picture alliance / Getty Images Hungary)