Az elmúlt évben Magyarországra érkezett német nagykövet, Julia Gross korábbi állomáshelye Londonban volt. Amellett, hogy fő kapcsolattartó partnere a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztériummal is gyakran tárgyal, ugyanis az uniós ügyek odatartoznak. Elmondása szerint bár Magyarország fontos partner Németország számára, jelenleg sok vitás pont van közöttük.
Bár Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is, Németország problémásnak tartja, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől. Ilyen például a Brüsszel és a Magyarország által is megszavazott szankciók elleni plakátkampány − mondta el Julia Gross budapesti német nagykövet az Átlátszónak adott interjújában.
Ilyen értelemben látok bizonyos ellentmondást, és ez ugyanúgy érvényes Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamatára is. Természetesen kiváló dolog, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter ebben a helyzetben, amikor Svédország és Finnország NATO-csatlakozása áll előttünk, ami remélhetőleg nemsokára meg is történik, kapcsolatba lép a partnerekkel. Megfigyeltük azonban, hogy a Magyar Országgyűlés hónapok óta halogatja a ratifikálást, és mindig újabb okokat talál erre, amelyeket mi nem tartunk helytállónak
− fogalmazott.
Azokról a tervekről, hogy a kormány a gyermekvédelmi törvényt tovább akarja szigorítani, a nagykövet elmondta, hogy nagyon problémásnak tartják, hogy olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeknek szerintük semmi közük egymáshoz. A pedofília vádja az egyik oldalon, az LMBTQI-jogok és a genderkérdésekről folytatott viták a másik oldalon. Ezeknek semmi közük egymáshoz − fogalmazott.
A sajtószabadság kérdéséről Julia Gross elmondta, hogy figyelemmel kísérik, ha például Orbán Balázs az egyik beszédében az MCC előtt azt mondja, hogy aki ellenőrzi az országban a médiát, az ellenőrzi az országot.
Még nem volt lehetőségem arra, hogy Orbán úrral beszéljek arról, mit is ért pontosan ezalatt. De természetesen az nem a mi közös, EU-n belüli sajtószabadság-értelmezésünk, hogy a kormányok ellenőrizzék a médiát. Az ellenkezője igaz: a médiának kell a demokrácián belül egy ellenőrző funkciót betöltenie
− mondta el.
Arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég egész világosan utalt arra, hogy az akkumulátorgyárak elleni tüntetések és a hangulatkeltés külföldi, elsősorban német érdekeket szolgál, a diplomata közölte, hogy Németországban is vannak tiltakozások, ha ilyen nagyságrendű projektekről van szó. Az emberek kifejezésre akarják juttatni aggodalmaikat és kéréseiket. Egy olyan nagyvárosban is, mint Debrecen, ahol az emberek többségében Fidesz-szavazók, felmerülnek kérdések, amelyeket a kormánynak meg kell válaszolnia.
Nem intézném el ezt egyszerűen úgy, mint hangulatkeltés
− fogalmazott.
(Borítókép: Julia Katharina Gross. Fotó: Illyés Tibor / MTI)