Sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét az a magyar szabályozás, amely alapján szisztematikusan közzéteszik az eladósodott adózók személyes adatait – közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön.
A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság közleménye mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a magyar adóigazgatási törvény vonatkozó, módosított bekezdése előírja, hogy az adóhatóság köteles közzétenni a „jelentősebb adósok” névsorát, amely tartalmazza azoknak a személyes adatait, akiknek
adótartozása 180 napot meghaladó időszakon keresztül meghaladta a 10 millió forintot.
Közölték: a magyar törvényhozás a jogszabály módosítását a gazdaság fehérítése érdekében tartotta fontosnak. A személyes adataik közzétételére kötelezett adózók körének kiszélesítését pedig azzal indokolta, hogy a meg nem fizetett adótartozás nem csupán hátralék, hanem adófizetési kötelezettséget megszegő magatartás eredménye is lehetett – írták.
Az ügyet ismertetve az emberi jogi bíróság közölte, a magyar adóhatóság 2013-ban egy adóellenőrzést követően megállapította, hogy a kérelmezőnek körülbelül 625 ezer euró (mintegy 240 millió forint) adóhátraléka van. Megállapította azt is, hogy a kérelmező nem fizetett jövedelemadót körülbelül 2 millió euró után, amelyet készpénzben vett fel egy, az igazgatása alatt álló korlátolt felelősségű társaság bankszámlájáról. A magyar adóhatóság elutasította a kérelmező azon állítását, amely szerint a pénzt a cég üzleti partnereinek továbbította volna.
Az ügy érintettjét 490 ezer euróra (mintegy 186 millió forint) bírságolták.
A szóban forgó ügy sértettje az eljárást azért indította, mert személyes adatait az adóhatóság honlapján található „jelentős adósokat” soroló listáján közzétették. A közzétett adatok tartalmazták a kérelmező
nevét, lakcímét, adóazonosító jelét és a meg nem fizetett adó összegét.
Adatai lekerültek a „jelentős adósok” listájáról, amikor adóhátraléka 2019-ben elévült – jegyezték meg.
Az emberi jogi bíróság ítélete szerint az eladósodott adózók személyes adatainak közzétételére vonatkozó magyar jogszabály szerinti módosított közzétételi rendszer szisztematikus, anélkül, hogy elfogadásakor az adófegyelem biztosításához fűződő közérdeket mérlegelték volna az egyén személyiségi jogaival szemben.
A bíróság szerint a jogszabály alkalmazása az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének – a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog – megsértésének számít.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindezek ismeretében úgy ítélte meg, hogy
a jogsértés megállapítása önmagában is elegendő elégtétel a kérelmező által elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésére.
Ezenkívül kimondta: Magyarországnak 20 ezer eurót (mintegy 7,6 millió forint) kell fizetnie a kérelmezőnek a költségek és kiadások megtérítése címén.
(Borítókép: Getty Images)