Magyarországon a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályokat teljes mértékben és hatékonyan összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel – írja az Európa Tanács közleménye.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felszólította a magyar hatóságokat, hogy hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának Szabó és Vissy-ügyben hozott ítéleteit. A pénteken közzétett ideiglenes állásfoglalásában a bizottság felszólította a hatóságokat, hogy további késedelem nélkül fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályok teljes mértékben és hatékonyan összhangban legyenek az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel – olvasható az Európa Tanács közleményében.
Hangsúlyozta továbbá minden állam jogi kötelezettségét, hogy teljes mértékben, hatékonyan és haladéktalanul tartsa be az Európai Bíróság jogerős ítéleteit minden olyan ügyben, amelyben részt vesz, és ezért felszólította a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a bíróság által feltárt „hiányosságok összességével”, határozzák meg a jogalkotási folyamat ütemezését, terjesszenek elő egy jogalkotási javaslattervezetet, és tájékoztassák a bizottságot a jogalkotási folyamat minden lényeges fejleményéről. A bizottság emlékeztetett arra, hogy
a Bíróság a titkos megfigyelési intézkedésekre vonatkozó magyar jogszabályok miatt a kérelmezők magán- és családi életük, valamint levelezésük tiszteletben tartásához való jogának megsértését állapította meg.
Ez konkrétan a nemzetbiztonsági célú hírszerzés keretében történt, amely nem rendelkezett „kellően pontos, hatékony és átfogó biztosítékokról az ilyen intézkedések elrendelése, végrehajtása és esetleges jogorvoslata tekintetében”.
Megismételte, hogy a titkos megfigyelést „erősen tolakodó intézkedésnek” kell tekinteni, amely potenciálisan beavatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságába, a magánélethez való jogba, és veszélyezteti a demokratikus társadalom alapjait.
A bizottság továbbá érdeklődéssel vette tudomásul a hatóságoktól 2022 októberében kapott tájékoztatást arról, hogy a szükséges jogalkotási eljárás előkészítése folyamatban van, de „mélységes aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy – csaknem hét évvel a Szabó és Vissy-ügyben hozott bírósági ítélet jogerőre emelkedése után, és annak ellenére, hogy a hatóságok már 2017-ben megerősítették a jogalkotási reform szükségességét, valamint a bizottság többszöri, erre vonatkozó felhívása ellenére – a hatóságok nem adtak írásos tájékoztatást.
A bizottság, arra ösztönözve a hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az Európa Tanács által rendelkezésre álló szakértelmet, és szorosan működjenek együtt a szervezettel annak biztosítása érdekében, hogy a jogalkotási reform teljes mértékben megfeleljen az egyezménynek, felkérte a hatóságokat, hogy
legkésőbb 2023. szeptember 30-ig nyújtsanak be egy aktualizált cselekvési tervet, amely tartalmazza az összes fenti kérdésre vonatkozó információt,
és úgy határozott, hogy a kapott információk fényében legkésőbb a 2024. júniusi ülésén folytatja az ügy vizsgálatát.
(Borítókép: Schlaflang Thomas / NurPhoto / Getty Images)