Magyarország és a Balkán országai geopolitikai és kulturális egységet alkotnak, annak ellenére, hogy sok közöttük a különbség, a fő kérdés, hogyan tud Magyarország kapcsolódni a Balkánhoz, és hogyan tud a Balkán kapcsolódni Magyarországhoz – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója egy budapesti konferencián tartott előadásában pénteken.
Orbán Balázs azt mondta: nem véletlenül választotta a Budapest Balkans Forum nevű konferenciát szervező Külgazdasági és Külügyi Intézet a Hungary Connects mottót, vagyis Magyarország kapcsolatokat épít.
A politikus arról beszélt: az 1990-es években, a hidegháború utáni korszakban úgy tűnt, Francis Fukuyama amerikai politológus jóslatának megfelelően végérvényesen győzött a nyugati liberális világrend.
Az egypólusú nemzetközi rendszer győzelmét megkérdőjelező országok azonban az elmúlt évtizedekben gazdaságilag és politikailag is megerősödtek. Az elmúlt évtized migrációs válsága kiábránduláshoz és illúzióvesztéshez vezetett. A globális ellátási láncok elmúlt években tapasztalt akadozása minden gazdaságnak problémát jelent.
Orbán Balázs szerint mára az egypólusú világrend nem létezik többé: a neoliberális világrend modellje már nem működik, akár tetszik ez az érintetteknek, akár nem.
A Nyugat ennek ellenére szeretné fenntartani kizárólagos befolyási övezeteit, ez azonban veszélyes Magyarország számára. A Kelet-Közép-Európának a centrum–periféria felosztásban jutó periférikus pozíció alárendeltséget jelent: korlátozza Magyarország lehetőségeit és képességeit a magyar életszínvonal emelésére.
Hozzátette:
Magyarországnak sok negatív történelmi tapasztalata van a periférikus helyzettel kapcsolatban, példaként említve az oszmán megszállás, a Habsburg-uralom és kommunista szovjet elnyomás időszakát.
Hangsúlyozta: a Nyugat által erőltetett blokkosodás, az országcsoportok rendszerének erőltetése, a nemzetközi kereskedelmi útvonalak működésének akadályozása korlátozza Magyarország gazdasági lehetőségeit.
Magyarország egyre nehezebben tudja elkerülni az összehasonlító közgazdaságtan által leírt, közismert jelenséget, a közepes jövedelmű országokat sújtó gazdasági lelassulást.
Ennek elkerüléséhez Magyarországnak egyre több és egyre szorosabb nemzetközi kapcsolatra, nem pedig kevesebbre van szüksége, ezért a sikeres magyar külgazdasági és külpolitika alapvető feltétele az intenzív külföldi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok építésének lehetősége – mutatott rá Orbán Balázs.
Az európai uniós piacok elérhetősége azonban továbbra is elengedhetetlen Magyarországnak, amely büszke euroatlanti kapcsolataira, EU- és NATO-tagságára. Magyarország ugyanakkor büszke tagja a visegrádi négyeknek is, amely szervezet a balkáni újjáépítés zászlóvivője, a bukaresti kilencek szervezetének – amely elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését képviseli –, valamint a Három tenger kezdeményezésnek, amely a kelet-közép-európai térség energiabiztonsága fejlesztésének élharcosa.
Magyarország ezenkívül megfigyelő tagja a Türk Tanácsnak és aktív tagja az Új selyemút kezdeményezésnek is – tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta: a magyar kormány adórendszere is a nemzetközi kapcsolatépítést erősíti a külföldi működőtőke magyarországi beruházásainak elősegítésével, valamint a magyar pénzügyi és bankrendszer térségbeli befektetéseinek előmozdításával.
A magyar felsőoktatási rendszer jelenlegi modernizációja is az ország nemzetközi kapcsolatain alapul, csakúgy, mint a magyar energiabiztonságot garantáló forrásdiverzifikáció és a világ legnagyobb autógyárainak magyarországi befektetései
– jegyezte meg.
A magyar kormány határvédelmi intézkedései mindenekelőtt a balkáni térséget érintő illegális migráció megállítását szolgálják, ami végső soron a zsidó-keresztény alapú európai értékrendszer és a magyarországi keresztény értékek megerősítését célozza – mondta.
Megerősítette: Magyarország a nemzetközi blokkosodás és az országcsoportok elkülönítése ellen foglal állást a lehető legtöbb területen, annak ellenére, hogy Brüsszelben nagyon sok politikai vezető másképp látja a fenti kérdéseket.
Azt mondta, hogy a balkáni országoknak a mostani konferencián felszólaló vezetői, képviselői közül sokan szeretnék elősegíteni országaik euroatlanti integrációját mint nemzeti célt.
Ez az érdekazonosság kapcsolja össze Magyarországot és a Balkánt – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója. Szerinte ezen érték- és érdekazonosság nélkül nem lehet megerősíteni a kapcsolatépítést és megakadályozni az országcsoportok szétválasztását.
Kitért arra is, hogy Magyarország szeretne lenni a térség „geopolitikai gravitációs központja”. Erre a szándékra és a fenti érdekazonosságra épül Magyarország és a balkáni térség kapcsolatrendszere – mondta Orbán Balázs.