A Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult Pompejit az 1800-as években fedezték fel, és a feltárási munkák azóta is folynak. Az ásatások 250 éve alatt a 163 hektáros területnek eddig mintegy kétharmadát tárták fel. Éppen ezért az ókori város még feltáratlan részeinek megőrzése kiemelt fontosságot élvez – írja a Reuters.

Ha a fű és más növények benövik az ókori házakat és falakat, az nagy gondot jelent. Ezért igyekszünk fenntartható módon orvosolni ezt a problémát, és kerülni a különböző anyagok használatát

– mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója.

A 150 birkából álló nyáj a város északi részén dolgozik, ahol a hatalmas füves dombokon ókori házak és üzletek romjai sorakoznak. A terület turisták által még nem látogatható, de a régészeti park az elmúlt években új ásatásokat indított.

Zuchtriegel szerint a birkanyáj használata ugyan nem járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaikhoz, de segít csökkenteni a költségeiken és egyúttal a táj megőrzésén is. Elmondása szerint a legelő birkák ugyanakkor valós képet adnak arról, hogy milyen volt egykor Pompeji: az erdőkkel, szőlőültetvényekkel tarkított vidéki környezetben már akkor is juhok legeltek, de közben ott állt teljes pompájában a város is.