Kína rekordméretű kotróhajó kifejlesztését indította el. Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb szigetépítő hajója, amely egyedülálló módon tízezer kilowattos fúró- vagy vágófejjel rendelkezik majd. A kotróhajókat többek közt vízi utak megtisztítására és mesterséges szigetek építésére is használják.
Kína hegemón szerepre tör a Csendes-óceán térségében, ugyanis a Dél-kínai-tengeren létrehozott eddigi mesterséges szigetrendszer után most megépíti a világ legnagyobb szigetépítő hajóját. A fejlesztés alatt álló új, önjáró szívó kotróhajónak elsőként a világon tízezer kilowattos fúró- vagy vágófeje lesz. Elődje, a Tian Jing 4400 kilowattos fúróteljesítménnyel rendelkezik, a 2019-ben üzembe helyezett Tian Kun pedig 6600 kilowatt teljesítményű. Utóbbi Ázsia legerősebb ilyen típusú hajója.
A kotróhajók a fúrógépükkel átfúrják a tenger medrében lévő sziklákat, majd felszippantják a köveket és a homokot, hogy az így kapott nagy mennyiségű törmeléket akár nagy távolságokra is eljuttassák.
A szerkezeteket hajózási vízi utak megtisztítására vagy mesterséges szigetek építésére használják. Ennek komoly jelentősége van abban a kínai–amerikai versengésben, hogy ki uralja a Dél-kínai-tengert. Ezek ugyanis olyan vizek, amelyeken évente dollárbilliókban mérhető kereskedelem zajlik.
Az ázsiai ország komoly pénzeket mozgat meg a kotróipar fejlesztésének céljából, hiszen az elmúlt közel két évtizedben mintegy 200 hajót épített, ezzel
Kína a világ egyik legnagyobb kotrógépgyártó országa lett.
A 2010-ben üzembe helyezett Tian Jing tervezésében a kínai szakemberek mellett európaiak is részt vettek. Óránként 4500 köbméternyi homokot tud kitermelni, szivattyúja pedig akár 6 kilométeres távolságra is eljuttatja a homokot. A fejlesztés alatt álló új hajó még ennél is nagyobb teljesítményre lesz képes – közölte a South China Morning Post értesüléseire hivatkozva a hirado.hu.
A Tian Jing majdnem kétszáz napot töltött a Spratly-szigetek öt zátonya között 2013 szeptemberétől 2014 nyaráig. Feldarabolta a víz alatti korallzátonyokat, majd felszippantotta és egymásra halmozta azokat, hogy a Dél-kínai-tenger legnagyobb szárazföldjeivé alakítsa, amelyeken repülőterek, radarállások és rakétaállások találhatók.
Ezt a mesterséges szigetrendszert a South China Morning Post a „homok nagy falának” nevezi, hiszen védelmi szempontok alapján a jelentősége a kínai nagy fallal egyenértékű.