Az orosz–ukrán háborúban a nyugati államok a kezdetek óta támogatják Ukrajnát, Lengyelország és Csehország pedig hamarosan vadászgépeket is átadhat a háborúban álló országnak. Most arról közlünk egy részletes összeállítást, hogy pontosan milyen eszközöket szállítanak nekik.
Korábban számos alkalommal írtunk már arról, hogy a Nyugat bejelentette 1-1 fegyver átadását a Nyugatnak. Most a Reuters nemrég megjelent gyűjtése alapján csokorba szedjük, hogy melyek a legjelentősebb eszközök, amelyeket az ukránok kaptak.
A hírügynökségnek nyilatkozva Ankit Panda, a Carnegie Endowment for International Peace főmunkatársa kifejtette, hogy az egyik legfontosabb hadisegélycsomag talán az volt, amelyet 2022 márciusában küldtek az amerikaiak.
Azzal a szállítmánnyal érkeztek meg a Javelin rakétavetők és egyéb tankelhárító eszközök, amelyeknek fontos szerepük volt az orosz invázió megállításában. „Nemcsak a vagány, látványos eszközök, hanem az összes, általunk Ukrajnának átadott fegyverrendszer nagyon jelentőséggel bír” – fűzte hozzá George Barros, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) elemzője, aki szerint a kezdeti szállítmányok sokat segítettek abban, hogy Ukrajna területvédelmi egységeit, a nagyvárosokat védő milíciákat is fel tudják fegyverezni kézi lőfegyverekkel.
A következő hónapokban a Nyugat már a tüzérségre fókuszált, és júniusban megérkeztek az azóta sokat emlegetett HIMARS-rakétarendszerek is.
A HIMARS olyan lehetőségeket adott Ukrajnának, amelyekkel korábban nem rendelkezett
– mondta a Reutersnek a Foreign Policy Research Institute szakértője, Rob Lee, aki napról napra követi az ukrán háborút, és gyakran oszt meg róla bejegyzéseket a Twitteren. Mint mondta: a HIMARS-okkal a parancsnoki állásokra és az utánpótlási raktárakra is le tudtak csapni az ukránok, és a megjelenésük utáni első egy hónapban különösen nagy veszteségeket okozhattak.
A precíziós rakétarendszerekből körülbelül kéttucatnyi érkezett meg Ukrajnába. A pontosság és nagy hatótávolság mellett nagy előnyük az, hogy gyorsan képesek eltüzelni a rakétáikat, majd ugyanilyen gyorsan képesek elhagyni a helyszínt (akár 85 kilométer per órás sebességgel is képesek haladni).
Ankit Panda megjegyezte, hogy mindennek köszönhetően a HIMARS egy nagyon biztonságos eszköz (a kezelője szempontjából), és az ukránoknak sikerült is kihasználniuk a rakétarendszer által biztosított lehetőségeket. Mint mondta: ahhoz képest, hogy viszonylag keveset kaptak belőle, a rakétarendszereknek rendkívül nagy jelentőségük volt a háborúban – ráadásul ugyanebből a fegyvertípusból már egy saját darabot is kifejlesztettek az ukránok.
A rakéta-sorozatvetők mellett Ukrajna számos egyéb tüzérségi eszközt is kapott a NATO hadseregeitől. Akárcsak az utóbbi évtizedekben-évszázadokban, a tüzérség szerepe napjaink háborúiban is kiemelkedő: a legnagyobb veszteségeket rendszerint az általuk végrehajtott csapások okozzák az ellenségnek.
Az önjáró tüzérségi lövegek terén az M109, AS90, CAESAR, Panzerhaubitze 2000, Krab, Zuzana 24 és az Archer nevű eszközökből kaptak, amelyek mind ugyanazzal a 155 milliméteres lövedékkel működnek.
A lőszer mellett ezekben a típusokban az is közös, hogy mozgékonyak, képesek a saját lőszerük hordozására, és a célzást számítógépes eszközökkel is segítik. Képesek továbbá az Excaluber nevű precíziós, GPS-vezérelt lőszer kilövésére is. A Reuters szerint ezekből összesen több mint 150 darabot kapott Ukrajna (ami nem kevés ugyan, de a frontról érkező jelentések szerint jóval többre lenne szükség belőlük).
Az önjáró lövegeknél jóval többet kapott Ukrajna azokból a kevésbé mozgékony lövegekből, amelyeket rendszerint teherautókkal vontatnak a pozíciójukba. Ezek közül az M777 és az M119 az a két típus, amelyekből Ukrajna a legtöbbet kapta,
mindkettőből többszázas nagyságrendben érkeztek az országba.
Mindkét típus 40 kilométeres hatótávolsággal bír, és képesek akár a GPS-vezérelt Excalibur lőszerek kilövésére is.
A lőszerekből (beleértve ebbe a tüzérségieket) Ukrajna több millió darabot kapott eddig, és köztük az Excaliburon kívül vannak más, különleges típusok is, például az ejtőernyővel működő BONUS és a SMArt 155. A nyugati támogatás eddig a leginkább egyértelműen a tüzérség fegyvernemében volt meghatározó, enélkül biztos, hogy nem védekezett volna ennyire sikeresen az ukrán sereg.
Sokat segítettek a háborúban azok a páncélozott gyalogsági harcjárművek is, amelyeket Ukrajna kapott a Nyugattól. Ezek között elsősorban az M113, Marder, Bulldog, Bradley és Stryker típusú eszközöket lehet felsorolni, amelyek közt egyenként is nagy különbségek vannak.
Rob Lee azt mondta a Reutersnek, hogy Ukrajnának még a harckocsiknál is nagyobb szüksége van ezekre az eszközökre, hogy védelmet és támogatást tudjanak biztosítani a gyalogosoknak. Hozzáfűzte azt is, hogy a gyalogsági harcjárművek kategóriájában technológiai szempontból is sokkal nagyobb a különbség a nyugati és az ukrán hadsereg által megörökölt szovjet eszközök közt, mint a tankoknál.
Részben ez utóbbi magyarázhatja azt is, hogy Ukrajna nagy számban kapott szovjet gyártmányú harckocsikat is a Nyugattól. Ezen a téren a modernebb eszközök még ritkaságnak számítanak, hiszen a német Leopardok és az amerikai Abramsek küldéséről csak az idei év elején született döntés.
Ezek mellett érkezhetnek majd brit Challengerek is a frontra – de legkorábban áprilisban állhatnak hadrendbe (az Abramsek pedig idén valószínűleg még nem esnek át a tűzkeresztségen). Annak, hogy pontosan mikorra érkeznek meg, nagy szerepe lehet a háború alakulásában, hiszen az ukránoknak nagy szükségük lenne ezekre ahhoz, hogy offenzívát indítsanak a megszállt területeik visszafoglalása érdekében.
A Nyugat abban is sokat segített, hogy az ukrán hadsereg meg tudja védeni magát és a civil lakosságot, infrastruktúrát az orosz tüzérség csapásaitól. A légvédelmi rendszereket illetően szintén sokféle eszközöket kaptak az ukránok. Vannak köztük rövid hatótávolságú és egyszerű eszközök, mint a terepjárókra szerelhető Avenger, és vannak olyan modern, fejlett eszközök is, mint a Patriot légvédelmi rendszer.
Itt fel lehet sorolni a NASAMS-t, az IRIS-T-t és azt a SAMP/T-t, amelynek az átadásáról szintén csak néhány hete döntöttek az olaszok és a franciák. Ugyanakkor az ukránok szerint gyakran a kevésbé fejlett légvédelmi eszközök, például az önjáró Gepard légvédelmi gépágyúk is sokat tudnak segíteni – egyebek mellett az oroszok által használt, iráni gyártmányú öngyilkos drónok megsemmisítésében.
Mindeközben az ukrán légierő megóvásában segíthetnek a HARM (High-speed Anti-Radiation Missile) típusú rakéták, amelyeket néhány átalakításnak köszönhetően a szovjet gyártmányú gépeikből is képesek kilőni.
Végül orosz csapások megelőzésében segíthetnek azok a Harpoon rakéták, amelyek nagyon költségesek, de képesek megsemmisíteni (vagy távol tartani) az orosz hadihajókat. Ezekből Dániától kaptak néhány darabot az ukránok, és bár nem a legmodernebb eszközök (hiszen még a hidegháborúban lettek kifejlesztve), a feladatukat tökéletesen ellátják.
Ankit Panda a Reutersnek a fenti eszközökről beszélve azt mondta: ezek mind-mind fontosak voltak Ukrajnának ahhoz, hogy meg tudja védeni magát Oroszországtól, és nagyrészt ezeknek is köszönhető, hogy az ukrán hadsereg a katonai szakértők által vártnál jobb teljesítményt nyújtott a harcokban.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is figyeli, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Egy M109-es önjáró tüzérségi löveg Ukrajnában 2022. december 19-én. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)