Nincs irigylésre méltó helyzetben a szerb elnök. Saját ultranacionalista honfitársai torpedózzák meg a Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezéséről folytatott tárgyalásokat. A helyzetet bonyolítja, hogy a háború kezdete óta kétszázezer orosz talált menedékre Szerbiában, köztük a fegyveres konfliktus ellenzői is.
A (szélső)jobb szárny politikusai Oroszország Ukrajna elleni háborújában látnak lehetőséget arra, hogy visszaszerezzék egykori tartományukat, Koszovót, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét.
Harcias kijelentéseikkel akkor borzolják a kedélyeket, amikor Aleksandar Vucsics államfő az EU közvetítésével folytat tárgyalásokat a kapcsolatok részleges normalizálása érdekében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai győzelme ugródeszka afelé, hogy Szerbia visszaszerezze Koszovót – véli az erősen nacionalista, Kreml-barát Szerb Jobboldal elnevezésű politikai tömörülés vezetője.
„Türelmesnek kell lennünk, és meg kell várnunk a végkifejletet Ukrajnában. Utána bőven lesz időnk” – nyilatkozta Misa Vacics a Politico tudósítójának.
Az invázió kezdete óta több mint kétszázezer orosz érkezett Szerbiába. Az orosz útlevéllel rendelkezők számára vízummentes beutazást kínáló néhány európai ország egyikeként Szerbia viszonylag biztonságos menedéket szavatol azok számára, akik gazdasági, ideológiai vagy egyéb okokból hagyták el hazájukat. Vacics szeptemberben az oroszok által megszállt Donyeckbe utazott, hogy a helyszínen szerezzen tapasztalatokat az Oroszországhoz történő csatlakozásról folytatott népszavazásról. A referendumot a Nyugat széles körben megkérdőjelezte. Ugyanez a politikus most azt állítja, hogy a Szerbiában menedéket kereső orosz liberális aktivisták veszélyt jelentenek eszményi elképzelései megvalósítására, kivált, ha csatlakoznak helyi társaikhoz.
„Ez a liberálisok igazi forradalma” – panaszolta Vacics, aki szerint még ha az újonnan érkező oroszok alig 10 százaléka lenne is elkötelezett liberális aktivista, Szerbiát akkor is elárasztaná legalább húszezer politikai ellenség. Ők „úgy vélik, meg kell szabadítani Szerbiát a szerbektől, a hagyományos szerb értékektől”.
Az invázió után Belgrádba menekült oroszok egyike Ilja Zernov. A délnyugat-oroszországi Togliattiból, a Zsiguli gyárvárosából származó 19 éves politikai aktivista tavaly márciusban érkezett a szerb fővárosba azok után, hogy háborúellenes tiltakozásai miatt házkutatást tartottak kazanyi diákotthonában.
Rádöbbentem, hogy nem folytathatom a tanulmányaimat, és nem maradhatok sokáig Oroszországban
– emlékszik vissza Zernov, akit a rendőrök börtönnel fenyegettek.
A fiatalember aktív résztvevője az Orosz Demokratikus Társaságnak, az RDS-nek, egy háborúellenes szervezetnek, amelyet tavaly alapítottak a szerb fővárosban azzal a szándékkal, hogy az ukrán győzelmet támogassák. Azóta az egyik leglátványosabb Ukrajna-barát érdekképviseleti szervezetté vált Szerbiában, ahol rendszeresen szervez utcai tüntetéseket. Egy olyan országban azonban, ahol Putyin jelentős támogatást élvez, a háborúellenes aktivisták célpontokká válnak.
Zernov a múlt hónapban feljelentetést tett a rendőrségen. Azt mondta: Vacics bántalmazta – írta a Danas.
Azok után támadták meg, hogy oroszellenes falfirkát próbált felfesteni egy belgrádi lakótömb oldalára. Annyira helybenhagyták, hogy kiszakadt a dobhártyája. Vacics tagadja, hogy megtámadta volna Zernovot.
Az erőszakos fenyegetések beárnyékolták az orosz megszállás első évfordulójára tervezett két háborúellenes nagygyűlést. „A rendőrség figyelmeztetett bennünket, hogy a szélsőjobboldal erőszakos provokációt tervezett” – idézte fel az RDS társalapítója, az egyik tömegmegmozdulás szervezője.
„Csak az a célunk, hogy megmutassuk a világnak és a szerb közvéleménynek, mi történik, és mozgósítsuk a közvéleményt Ukrajna érdekében” – mondta Peter Nyikityin, aki szerint Vacics az, aki Szerbiát a külföldi, nevezetesen az orosz érdekeknek akarja alárendelni.
A szélsőjobboldali tüntetés február derekán azzal ért véget, hogy a résztvevők megpróbáltak betörni Vucsics elnök irodájába. Damjan Knezevics, a szélsőjobboldali Népi Járőr-hálózat vezetője tüzes beszédében az elnök megbuktatására szólította fel ezer hívét. A tömeg hevesen ellenezte a Szerbia és az egykori tartomány, Koszovó kapcsolatának rendezését.
Sokan orosz zászlókat és háborúpárti jelképeket lengettek, köztük a Z betűt, az orosz erők szimbólumát. A rendőrség másnap letartóztatta Knezevics és két másik társát erőszakra felbujtás vádjával. Újvidéken egy másik népi járőrt vettek őrizetbe, akinél egy puskát, optikai célzóeszközt és lőszert találtak. A letartóztatások fokozták a felháborodást a szélsőséges mozgalom követői körében, akik február 24-én – az RDS háborúellenes tiltakozása mellett – háborúpárti nagygyűlést terveztek. A hatóságok megtagadták a Népi Járőr kérését.
Az évfordulón az RDS – a rendőrség javaslatára – visszafogott megemlékezést tartott. Incidens nem történt.
Ennek ellenére még mindig látni „az orosz agresszió jelképeit, még mindig hallani, hogy az ukránok nácik, és még mindig sok az orosz propaganda” – állapította meg az Ukrajnából menekült Natalija Taranuscsenko, a belgrádi székhelyű Cini Dobro (Tégy Jót) egyesület alapítója.
Mégis van némi remény a Szerbiában biztonságot kereső ukránok és háborúellenes oroszok számára: Putyin elakadt offenzívája lelohasztotta a szélsőségeseket.
„A szerbek nagyon szenvedélyesen arra számítottak, hogy Putyin három napon belül megdönti Ukrajnát, ami után abban bíztak, hogy Koszovót is visszafoglalják” – mondta egy belgrádi ügyvéd, aki a titkos orosz befolyást göngyölíti fel Szerbiában. Mivel a háború nem az elvárásokkal összhangban zajlott, a korábbi elképzeléseknek ellentmondó „kognitív disszonancia” alakult ki, a szenvedély pedig kiégett – állapította meg Cedomir Stojkovics.
(Borítókép: Aleksandar Vucsics szerb államfő 2023. február 2-án. Fotó: Andrej Isakovics / AFP)