Elbukott hétfőn a francia nemzetgyűlésben a kormánnyal szembeni első bizalmatlansági indítvány – számolt be az MTI.
Az indítványt a vitatott nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadása után kezdeményezte öt ellenzéki párt frakciója, valamint a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló LIOT-csoport.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent.
A kormány megbuktatását célzó első javaslatot azonban csak 278 képviselő szavazta meg, így a javaslat kis híján ugyan, de elbukott.
A képviselők hamarosan szavazhatnak a második bizalmatlansági indítványról, amelyet a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyújtott be – jelentette be Yael Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük cikkünket.
Az MTI jelentette, hogy a Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány is elbukott: ezt mindössze 94 képviselő szavazta meg.
A bizalmatlansági indítványok elutasítása egyben azt is jelenti közvetve, hogy
a nyugdíjreformot a parlament elfogadta, annak hatályba lépését pedig kihirdetheti a köztársasági elnök.
Emmanuel Macron a tervek szerint néhány napon belül nyilatkozatot tesz a reformról.
Az első bizalmatlansági indítványnál a mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója volt, ahonnan legalább harminc képviselő szavazatára is szükség lett volna a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés támogatta a nyugdíjreformot, és a bizalmatlansági indítványok elutasítását kérte a frakciótól, a jobbközép képviselők egy jelentős része megszavazta a többpárti baloldali indítványt – de a pártvezetés ellen szavazó képviselők nem voltak elegen ahhoz, hogy átmenjen az indítvány.
„Ez a kormány már halott a franciák szemében” – mondta az első bizalmatlansági indítvány eredményének kihirdetése után Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A szavazást megelőző kétórás feszült vitában Charles de Courson, az első bizalmatlansági indítványt beterjesztő LIOT csoport képviselője „a demokrácia megcsúfolásának” nevezte azt, hogy Emmanuel Macron a nemzetgyűlési szavazás megkerülése mellett döntött, és igazságtalannak nevezte a nyugdíjreformot. A korhatár megemelése szerinte „kiélezte a feszültségeket, az állampolgárok dühét és aggodalmait”.
Az ellenzők elsősorban azért tartják igazságtalannak a tervezetet, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél. A felmérések szerint
a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is, kétharmaduk pedig felháborodott azon, hogy az államfő megkerülte a nemzetgyűlési szavazást.
A szabályozás ellen demonstrálók nemrég már Emmanuel Macron francia elnök lefejezését is kilátásba helyezték.