Beváltotta korábbi fenyegetőzését Bosznia-Hercegovina szerb entitásának a vezetője.
Megszakította az együttműködést Washington és London boszniai nagykövetségeivel a Milorad Dodik vezette boszniai Republika Srpska kormánya, mert szerinte a két ország beavatkozott az ország belügyeibe – írja az MTI.
Dodik még március 17-én adott ki egy közleményt, amelyben azzal vádolta meg Washingtont és Londont, hogy aláássák a délszláv háborút lezáró, majd az országot etnikai vonalakon két entitásra osztó 1995-ös daytoni egyezményt, illetve beleszóltak az ország belügyeibe.
Akkor azt ígérte, jövő héten hozhat döntést, hogy az országrész megszakítja-e a diplomáciai kapcsolatait a két országgal.
Ugyan Dodik közleménye nem részletezi, de a Republika Srpska vezetője azt érthette beavatkozás alatt, hogy
az egyesült államok és az Egyesült Királyság is szankciókat vezetett be ellene, amiért nacionalista és szakadárpárti kijelentéseivel régóta azzal fenyegetőzik, az entitást kiléptetné Bosznia-Hercegovinából,
ahogy a korrupció is már elég hosszú ideje okoz problémát az országban. Dodik szerint a boszniai szerbekkel szemben a két ország régóta negatívan és ellenségesen viselkedik, bár azon túl, hogy őt szankcionálták, konkrét példával nem állt elő.
A hírre a szarajevói amerikai nagykövetség a Twitteren reagált. Szerintük a kapcsolatok megszakítása az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami nem segíti az ott élőket. Emellett a közleményben a nagykövetség azt ígéri, továbbra is támogatni fogja a boszniai szerbeket, ugyanakkor
nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja.
A britek sem értenek egyet a diplomáciai kapcsolatok megszakításával, ugyanakkor, mint arra felhívják a figyelmet: Dodiknak erre egyedül nincs lehetősége, kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak.
Bosznia-Hercegovina jelenlegi berendezkedését az 1991 és 1995 között zajló délszláv háborút lezáró daytoni egyezményt alkotta meg.
Ebben amerikai, brit, orosz és uniós közvetítéssel abban állapodott meg az akkori Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia, hogy az országot etnikai vonalon két részre osztják: a többségben szerbek lakta Republika Srpskára, illetve a bosnyákok és horvátok által lakott Bosznia-Hercegovinai Föderációra.
Az egyezmény szerint a két entitás saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, ugyanakkor a közös ügyekről a három államalkotó nemzet vezetői együtt döntenek.