Lorius elsősorban a Föld jégfelülete és jégrétegei tanulmányozásának szentelte életét: mindössze 25 éves volt, amikor 1957-ben első expedíciójára indult a Déli-sarkra, ahol élete során összesen hat évet töltött.

Renowned glaciologist, #claudelorius has died. He sounded the alarm on #climatechange 30 years ago. pic.twitter.com/dB4DsfiMy1

— War On Climate Change (@climate_war) March 24, 2023

Antarktiszi kutatásai során kezdte el vizsgálni a jégrétegekbe zárt légbuborékokat. A gleccsereken képződő újabb és újabb jégrétegek apró levegőbuborékokat zárnak magukba, megőrizve egy kis mintát az adott időszak légköréből, ezen jégminták tanulmányozásával pedig több évezredre visszamenőleg fontos következtetéseket lehet levonni a bolygó klímájának változásáról.

A francia kutató a hetvenes években kezdett el foglalkozni a kibocsátott üvegházhatású gázoknak a bolygó hőmérsékletére gyakorolt hatásával. Az Antarktiszon összegyűjtött jégmagminták elemzésével – melyek között 150 ezer éves minták is szerepeltek – Claude Lorius rekonstruálni tudta a Föld teljes klímaciklusát.

Ezen kutatások során állapította meg, hogy a hőmérsékletgörbék szabályos ritmusban változnak, ám fény derült ezáltal arra is, hogy a hőmérséklet egyértelműen növekszik azóta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően megnövekedett a légkör szén-dioxid-tartalma.

Vízválasztó felfedezését először 1987-ben, a Nature című tudományos folyóiratban közölte Lorius, aki ezt követően egész életében elkötelezetten harcolt az éghajlatváltozást előidéző jelenségek ellen – adta hírül az MTI.