A kínai elnök moszkvai látogatásának jelképe lehet a kínai Hejhe határváros, amely a két ország egységét tükrözi.
A kínai–orosz kapcsolatok értelmezésének remek kiindulópontja a Pekingtől kétezer kilométerre északra fekvő sivár, keservesen hideg település, még az évnek ebben a szakában is – jelentette a helyszínről a Sky News tudósítója.
Hejhe leglenyűgözőbb látványossága a várost ölelő, befagyott Hejlungcsiang folyó, közismertebb nevén az Amur. A túloldalon Oroszország található. A két országot itt a tavaly nyáron felavatott közúti híd köti össze – az első és egyelőre az egyetlen Kína és Oroszország között.
Ez a hely sokkal csendesebb, mint korábban. A járvány, a lezárt határ, majd az orosz gazdaságot sújtó szankciók miatt a korábban virágzó turizmus jobbára elhalt. A koronavírus megjelenése előtt nagy volt a nyüzsgés. Kínai csoportok indultak északra, Blagovescsenszken át, hogy megismerjék Szibériát, az oroszok pedig Kínába látogattak.
Az itt élő emberek nagy része rendszeresen átkelt a túlpartra, hogy bevásároljon, üzletet kössön, vagy egyszerűen csak társasági életet éljen.
A forgalom csökkenése ellenére ennek a szoros kapcsolatnak a jelei megmaradtak: impozáns orosz építmények kúsznak a magasba a kínai oldalon is, ahol vodkát és matrjoskát kínálnak, az üzleteket pedig Lenin-motívumok ékesítik.
Csia úr történetesen egy ilyen boltot működtet, a polcok roskadoznak a mű- és igazi szőrméből készült sapkák meg kesztyűk bőséges kínálata alatt. Magvasan azt mondja, a barátság jó. Korábban Oroszországban élt, vásárlói és a barátai egyaránt oroszok. „Kedvesek és közvetlenek” – jegyezte meg róluk mosolyogva.
A nézet gyakori, amint az ukrajnai háborúról alkotott véleménye is, miszerint Oroszország nem teljesen hibás.
„A háborúkat okkal vívják” – mondta némi töprengés után. Szerinte senki sem megy háborúba, ha nem muszáj.
De „vannak dolgok, amelyek olyanok, mintha a párnánál egy ketyegő, időzített bomba lenne, amely mellett nem könnyű aludni”.
A véleményt a kínai propaganda bátorítja. A háború valódi borzalmait és azt, hogy kik követték el, jobbára elhallgatják vagy cenzúrázzák. Kína nagyon óvatos utat járt be a konfliktus során, soha nem ítélte el nyíltan az inváziót, de nem is nézte el azt. Következetesen kitartott amellett, hogy a legjobb a béketeremtő szerepe.
Csöndben azonban pénzzel, technológiával és diplomáciai támogatással látta el Oroszországot. A Nyugat attól tart, hogy nem fog itt megállni.
Hejhében lépten-nyomon tapasztalhatók a hallgatólagos támogatás jelei, amelyek Kína érdekeire emlékeztetnek. Itt futnak azok a méretes csövek, amelyek orosz gázt szállítanak Kínába.
Hejhe a Szibéria Ereje gázvezeték belépési pontja. Kína most minden eddiginél nagyobb mennyiséget vásárol a gázból, és így kompenzálja Oroszországot az európai szállítások nagy részének elvesztéséért. Az Amuron átívelő híd még inkább megkönnyíti a két ország közötti áruforgalmat.
A határterület békés, de ez nem mindig volt így. A korábbi csaták kiirtották a környékbeli közösségeket. A mostani béke lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy máshová összpontosítsa erőforrásait.
Szláva, a folyó túlpartján lakó orosz kamionsofőr évek óta szállít Kínába és Kínából. Szokatlanul őszinte az oroszok helyzete kapcsán.
Senki más nem akar velünk barátkozni.
„Európa nem akar velünk együttműködni vagy barátkozni, így nekünk csak a szomszédaink maradtak. Ők adnak nekünk munkát, mi pedig nekik. Ennyi” – legyint a kamionsofőr. Abban reménykedik, hogy nem küldik őket háborúba, majd magyarázatként hozzáteszi: „Ez a probléma, tudod? Ukrajna.”
A kapcsolat egy mentőöv Oroszország számára, Kína számára pedig messze túlmutat a kereskedelmen.
Peking Moszkvában egy hasonlóan gondolkodó szövetségest talált a világrend átrendeződésében és az Amerikával folytatott, egyre fokozódó hatalmi harcában.
Egy legyőzött Oroszország és egy egyesült, győztes Nyugat mindenképpen ártana Hszi elnök felemelkedő Kínáról alkotott elképzelésének. A patthelyzet a két szomszédot közelebb hozta egymáshoz.
Kína továbbra óvatos utat jár, elsődleges érdeke azonban önös: saját maga.
(Borítókép: Az Amur folyón átívelő határhíd, amely az orosz Blagovescsenszk és a kínai Hejhe várost köti össze. Fotó: Handout / AFP)