A hét elején kezdtek keringeni a hírek arról, hogy valami nem stimmel az egyik legrettegettebbnek tartott orosz katonai vezető, Rusztam Muradov körül. A korábban Hegyi-Karabahban, Szíriában és a háború kezdete óta Ukrajnában működő, 50 éves tábornokról a háborúpárti orosz hírcsatornák azt írták, hogy felmenthették pozíciójából, ugyanakkor hivatalos bejelentés még nincs. Muradovot sem a katonái, sem a Wagner magánhadsereg tagjai nem kedvelték. Szakértőket kérdeztünk a gyors tisztcserék lehetséges okairól.
Muradov egyébként nem volt túl népszerű sem katonái, sem pedig a Wagner magánhadsereg tagjai között. Mások azt írták róla, hogy a tábornok valószínűleg éppen szabadságon van, ami egyet jelenthet azzal, hogy kirúgták.
Muradov tavaly október óta a keleti katonai körzet csapatait irányította, és legutóbb azzal bízták meg, hogy a Donyecki terület keleti részén található Vuhledar városát foglalja el, azonban ez a mai napig nem sikerült. Emiatt egy ideje már rendszeresen kapott bírálatokat az orosz közösségi médiában.
Oroszországot egyébként öt katonai körzetre osztják fel. Ezek a keleti, a nyugati, a déli és a központi körzet, illetve az Északi Flotta. Tavaly ősszel nevezték ki Szergej Szurovikin tábornokot az ukrajnai inváziót összefogó katonai vezetővé. Ő korábban az orosz légierő parancsnoka is volt, azonban legutóbbi helyén nem hagyták meg sokáig, bár kíméletlen eszközeiről már Szíriában is tanúbizonyságot tett, azonban Ukrajnában nem tudott sikereket felmutatni. Az év elején menesztették, és előtte már három másik tábornokot is leváltottak a lassú, illetve sikertelen ukrajnai előrenyomulás miatt.
Orosz Telegram-források megszellőztették azt is, hogy rezeg a léc a keleti katonai körzet parancsnoka, vagyis Jevgenyij Nyikoforov esetében is, de eddig nem érkezett hivatalos bejelentés.
Az Index szakértőket is megkeresett, akik közül Bendarzsevszkij Anton három dolgot vél felfedezni a gyors tisztcserék mögött. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Putyin valószínűleg némileg becsapva érzi magát, hiszen a tábornoki kar a háború előtt könnyű sikereket ígért, és jelenleg már több mint egy éve beleragadtak az invázióba. Vélhetően most Putyin arra akar rámutatni, hogy az eddigi ígéretek be nem tartását emberi hibák okozták.
Vélhetően azt a katonai vezetőt keresi, aki biztosan tudja szállítani a hadi sikereket.
Másfelől az orosz hadsereg a mai napig rendkívül hierarchikus, az alsóbb szinteken a vezetők önálló döntési köre meglehetősen szűk. Tehát az irányítóknak közel kell lenniük a fronthoz, a helyzethez igazodva kell kiadniuk az utasításokat. Vagyis nem az elgondolt stratégia hibás, amit végigvisznek a harcok során, hanem valamelyik tábornok, aki rosszul hajtja végre a rábízott feladatot.
Végül mindez lehet egyfajta kommunikációs stratégia is Putyin részéről. El akarja kerülni még a látszatát is, hogy bármilyen sikertelenségért ő lenne a felelős. Ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor ne őt hibáztassák, a végrehajtók nem teljesítették megfelelően az utasításokat. A leváltással tehát üzen a többieknek is, hogy megmutassa, könnyen így járhatnak a felelősök – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.
Tálas Péter azt mondta, hogy a háború kezdete óta folyamatosan váltják le a tábornokokat, és ebben nem is érdemes logikát keresni. Ez egyértelműen az eddigi sikertelenség eredménye, nincsenek stratégiai sikerek, hiszen fél éve nem tudnak elfoglalni egyetlen nagyobb ukrán várost sem, tehát a leváltásokat egyfajta kényszercselekvésként is felfoghatjuk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint az orosz legfelső vezetés is pontosan látja, hogy a dolgok nem mennek simán az ukrajnai frontokon, hatalmasak a veszteségek.
Csak míg az ukrán oldalon saját maguk túléléséért küzdenek, és nagyon magas a katonák körében a motiváltság, addig ez már egyre kevésbé igaz az orosz egységek körében.
Ahhoz, hogy a hibákon javítani lehessen, bizony végig kellene elemezni, hogy mi vezetett a harctéri sikertelenséghez. Azonban ez nagyon hosszú idő lenne, és nem egy háború kellős közepén észszerű megtenni, ezért egyszerűbb elküldeni a rossznak tartott vezetőket. Tálas Péter is egyetért azokkal, akik azt állítják, hogy nagyon alaposan meg kellene vizsgálni az orosz erők ukrajnai kudarcainak okait. Egy ilyen elemzés végén aztán kiderülne, hogy egészen másként kellene szervezni a hadsereget, meg kellene azonnal szüntetni a korrupciót, és ki lehetne javítani a hibás stratégiai következtetéseket.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Szurovikin 2017. december 28-án. Fotó: Alekszej Druzsinyin / Orosz elnöki sajtószolgálat / Szputnyik pool / EPA / MTI)