Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 112 hivatalos útjából 72 alkalommal magángépen utazott. Közben távozni kényszerült tisztségéből az Európai Bizottság közlekedési főigazgatója, akinek első osztályú légi útjait gyakran Katar fizette.
Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke tavaly magángépen repült az ENSZ által szervezett egyiptomi klímakonferenciára. Az információszabadság alapján benyújtott kérelemre kapott válaszból, pontosabban a repülési adatokból a Politico azt is kiderítette, hogy Michel a 2019-es hivatali idejének kezdete és 2022 decembere között megtett 112 kiküldetéséből mindössze 18 alkalommal utazott kereskedelmi járaton.
Hetvenkét utazásán – szolgálati útjai csaknem kétharmadán – hivatala repülőt bérelt. Ezzel utazott tavalyelőtt a glasgow-i, tavaly pedig az egyiptomi klímacsúcsra, amelyre Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is meghívta. Paradox módon a globális és uniós vezetők egyaránt az üvegházhatású gázok káros következményeiről prédikálnak, miközben csábító, néha megkerülhetetlen különgéppel közlekednek.
„Az éghajlati fegyvert a fejünkhöz szegezték. Már csak kölcsönzött időnk maradt hátra” – mondta érkezése után a korábbi belga miniszterelnök, Charles Michel Sarm es-Sejkben, majd hozzátette: „A klímavédelmi intézkedések bajnokai vagyunk, és azok is maradunk”.
Ezzel szemben egy magángép óránként két tonna, a bolygónkra nézve roppant káros szén-dioxidot bocsát ki – egy szakértői civil szervezet szerint. A Brüsszel–Sarm es-Sejk légi út irányonként ötórás. Az oda- és visszaút során tehát Michel és von der Leyen gépe nagyjából húsz tonna szén-dioxidot bocsátott ki, miközben egy átlagos uniós polgár körülbelül hét tonna káros anyagot szabadít fel – évente.
Az egyiptomi klímacsúcs legtöbb résztvevője mellesleg – köztük Frans Timmermans, az EU zöldügyekért felelős biztosa – olyan kereskedelmi járatokkal utazott, amelyek általában tele vannak napozni vágyó turistákkal.
Az után döntöttek a magánrepülő bérléséről, hogy nem állt rendelkezésre olyan kereskedelmi járat, amely idejében visszahozta volna Michelt Brüsszelbe parlamenti kötelezettségeire – érvelt Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője. Azt a lehetőséget is megvizsgálták, hogy a belga kormányfőhöz csatlakozzanak, de a tervek szerint Alexander De Croo még az előtt hazatért, hogy Michel befejezte volna munkáját a konferencián.
Sok nemzeti kormánytól eltérően az unió vezető testületei nem rendelkeznek saját repülőkkel.
A magángép bérlése „az adott körülmények között az egyetlen megfelelő megoldás volt” – állítja Leyts, aki megerősítette, hogy a köztudottan ellenséges páros, Michel és von der Leyen együtt utazott Sarm es-Sejkbe. A bizottsági elnök zsúfolt programja miatt nehéz volt kereskedelmi járattal elérni a célállomást. Az utazás megfelelt a tanács belső szabályainak, amelyek előírják, hogy a tisztviselőknek „lehetőség szerint” kereskedelmi járattal kell közlekedniük.
Von der Leyen csak „kivételes körülmények között”, például biztonsági okokból, kereskedelmi járat híján vagy a napi kötelezettségekkel összeegyeztethetetlen esetekben használ chartert – közölte még korábban a bizottsági elnök hivatala, de nem részletezte a vezető által a külföldi utak során használt közlekedési módozatokat. Az Európai Bizottság célja egyébként, hogy 2030-ra klímasemlegességet érjen el a „fenntartható üzleti utazásra” való áttéréssel, alkalmazottait pedig környezetbarát utazásra – kerékpározásra, gyaloglásra vagy tömegközlekedésre – ösztönözze.
A tanács szóvivője felhívta a figyelmet, hogy Michel 2021 óta egy olyan program révén kompenzálja járatainak károsanyag-kibocsátását, amely egy brazil kerámiagyárat segít abban, hogy tüzelőjét illegális beszerzett fáról mezőgazdasági és ipari hulladékra cserélje.
Az ellentmondásos légi utak adatainak nyilvánosságra hozatalával szinte egyidejűleg derült ki, hogy újabb áldozata van a Katargate-nek: távozik tisztségéből Henrik Hololei, a bizottság közlekedési főigazgatója. Hogy menesztették, vagy önként mondott le, egyelőre nem derült ki. Korábbi sajtóértesülések szerint felszólították a visszalépésre, de nem világos, hogy nyomásra vagy belső vizsgálat eredményeként köszönt le posztjáról.
Azok után kezdődött meg ügyeinek átvilágítása, hogy a Politico feltárta: ingyenjegyeket fogadott el Katartól, miközben beosztottjai egy jelentős légi közlekedési megállapodásról tárgyaltak az öböl menti állammal.
A főigazgató 2015 és 2021 között összesen kilenc alkalommal repült térítésmentesen, viszont legalább kényelmesen, business-osztályon a Qatar Airways légitársasággal.
Az ingyenutak közül hatra abban az időszakban került sor, amikor Brüsszel és Doha a katari légitársaság európai piaci betörésének részleteiről tárgyalt. A díjmentes luxusrepülések közül négyet a katari kormány, illetve egy hozzá kötődő csoport fizetett.
A nyilvánosságra hozott információk kritikák viharát váltották ki. Hololei nem szegett meg semmilyen szabályokat – állította kezdetben a bizottság, majd ugyanezen szabályok szigorítása mellett döntött, megelőzendő a hasonló esetek megismétlődését. A belső vizsgálat során a tisztviselők megerősítették: maga Hololei bírálta el, hogy az etikai kérdés összeférhetetlenséggel párosul-e.
A főigazgató nem marad munka nélkül: vezetői felelősség nélküli politikai tanácsadó lesz a bizottság nemzetközi partnerségekért felelős főosztályán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Katargate tükrében ígéretet tett, hogy lecsap a korrupcióra, és egy olyan etikai felügyeleti szerv létrehozását támogatja, amely az összes uniós intézményben képes lenne a visszaélések kivizsgálására és szankcionálására.
(Borítókép: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)