A NATO most ünnepli 74. születésnapját, így Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán köszöntötte fel a szervezetet. Novák Katalin magyar köztársasági elnök pedig a TRT World angol nyelvű török állami hírtelevízió One on One című műsorában arról beszélt, hogy a szövetséget meg kell erősíteni.
A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta, 1949. április 4-én hozták létre a szövetséget, amelynek 1999 óta tagja Magyarország. Majd kiemelte a NATO legfőbb feladatát, ha a szövetség bármelyik tagját támadás éri, akkor az egész szövetség válaszol rá.
Ehhez szerinte minden tagállamnak jól felszerelt, jól kiképzett, harcképes haderőre van szüksége, és ezen az úton Magyarország szerinte jó úton halad.
Szervezeti oldalon is nagyon sokat teszünk annak érdekében, hogy egy XXI. századi, modern, digitális haderő, hazaszerető, bátor magyar fiatalokra és katonai hagyományainkra épülve a NATO mint védelmi szövetség hasznos és erős tagja legyen, amely végső soron a magyar emberek biztonságát mindenkor garantálni tudja
– fogalmazott a miniszter.
A NATO-nak egységesnek és erősebbnek kell lennie, de a bővítésről szóló kérdéseket meg kell vitatni – nyilatkozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök a török állami hírtelevíziónak.
Az interjú első felében Novák Katalint Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról kérdezték. A köztársasági elnök hangsúlyozta: „ezekben a nehéz időkben egységesnek kell maradnunk, és meg kell mutatnunk az erőnket is”.
A NATO fontos szövetség, amelyet meg kell erősíteni
– jelentette ki.
A NATO bővítéséről szólva kiemelte, vitát kell folytatni ezekről a döntésekről, mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat.
Azt követően, hogy március utolsó hetében mind Magyarország, mind Törökország hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához, Novák Katalin rámutatott, a magyar Országgyűlésben „kemény vita” folyik Svédország NATO-csatlakozásáról, mert magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról.
Ezek alaptalan, elfogult nyilatkozatok voltak, amelyek még a magyar demokráciát is megkérdőjelezték – vélekedett.
Novák Katalin leszögezte, köztársasági elnökként a személyes véleménye az, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben több érv szól Svédország NATO-csatlakozása mellett, mint az ellen. Ő ebben a helyzetben Svédország NATO-csatlakozása mellett van, mert ezáltal a NATO erősebbé válhat.
Hozzátette, ettől függetlenül megérti a magyar képviselők és Törökország aggodalmait a kérdést illetően, és emlékeztetett, a svéd parlament is csak az elmúlt hetekben, hosszú vita után döntött arról, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz.
Novák Katalin az interjúban az európai energiaválsággal kapcsolatban arra is kitért, hogy Magyarországnak különösen fontos Törökország az Azerbajdzsánból érkező gázszállítások miatt is. A köztársasági elnök egyúttal nagyon megbízható partnernek nevezte Ankarát a Török Áramlat gázvezetéken keresztül továbbított orosz gázszállítások tekintetében is – írja az MTI.
Dobrev Klára is örül, hogy „hiába akadályozta hónapokon át a török és a magyar kormány Finnország csatlakozását, az északi ország mától a NATO hivatalos tagja”.
A csatlakozással az észak-atlanti védelmi szövetség ma erősebb, mint valaha, ez pedig magyar és európai szempontból is az egyetlen elfogadható válasz a putyini agresszióra. A békéhez egység kell, hogy a jövőben soha egyetlen diktátornak se juthasson eszébe lerohanni egy független országot. Ezt szolgálja a finnek NATO-csatlakozása, és ezt fogja szolgálni Svédország NATO-tagsága is
– olvasható a politikus közleményében.
Az árnyékkormány miniszterelnöke kiemelte, hatalmas érték a NATO-tagság, és milyen végzetes következményei lehetnek, ha nem vagyunk a védelmi szövetség tagjai. Megjegyezte, „a NATO már bizonyított, Európa több mint fél évszázados békét köszönhet a szövetségnek, ezért történelmi küldetésünk, hogy Magyarország EU- és NATO-tag maradjon, ahogy arról a magyarok népszavazáson döntöttek”.