Silvio Berlusconi mellett olyan politikusok ellen is vádakat emeltek, mint a francia Nicolas Sarkozy, a brazil Lula, vagy a román Liviu Dragnea.
Donald Trumpot kedden szállították át a manhattani Trump-towerből a bíróságra, miután a nyomozók hivatalosan letartóztatták. Bár a volt elnök – PR-szempontból – szerette volna, de nem bilincselték meg, és az előzetes várakozásokkal ellentétben nem készült róla az ilyen esetben megszokott gyanúsítotti fotó sem. A tervek szerint ügyvédje hamarosan sajtótájékoztatón ismerteti a védelem álláspontját.
A vádemelés alapja az a gyanú, hogy Donald Trump jelentős összeget fizetett ki egy pornószínésznőnek a 2016-os elnökválasztási kampány idején, hogy hallgasson a viszonyukról. Az ügyben 2019-ben az ügyészség nem kezdeményezett vádemelést, és tavalyelőtt az Egyesült Államok szövetségi választási bizottsága is elutasította azt. A további vádpontokról bővebben ebben a cikkünkben írtunk az Indexen.
Trump ugyanakkor nem az első vezető lenne, akit a saját országában felelősségre vonnak. A listán olasz, francia, román és ukrán politikusok is szerepelnek.
Berlusconi négy ciklusban volt Olaszország miniszterelnöke, aki ellen rengeteg vádemelés történt. Az egykori kormányfő egyszer úgy fogalmazott, hogy ő a „világtörténelem legüldözöttebb embere”. Ezek közül az egyik legismertebb a „bunga bunga”-ügyként elhíresült eset, amikor 2013-ban szexuális aktust létesített kiskorú prostituáltakkal. Berlusconi ekkor 76 éves volt.
Bár az ügyészség fölmentette, a nyomozók arra jutottak, hogy a tanúkat lefizették, emiatt pedig ismét bíróság elé kellett állnia az olasz politikusnak.
Emellett 2012-ben egy év közmunkára ítélték adócsalásért, és egy év börtönbüntetést kapott a titoktartási kötelezettség megsértése miatt, miután elintézte egyik politikai riválisának rendőrségi lehallgatását, amelyet kiszivárogtatott és megjelentetett egy újságban. Életkora miatt nem kellett börtönbe vonulnia.
Luiz Inacio Lula da Silva 2022-ben lett ismét Brazília elnöke, miután a választáson legyőzte Jair Bolsonarót. 2003 és 2010 között tartó elnöki ciklusai után azonban bűnösnek találták, mert kenőpénzt kapott egy brazil építőipari cégtől a brazil állami Petrobras olajtársasággal kötött szerződések fejében.
Az egykori fémmunkás 580 napot töltött börtönben, és eltiltották a 2018-as választásokon való indulástól, mielőtt a döntést hatályon kívül helyezték, és visszatért a politikai arénába.
Park volt Dél-Korea első női elnöke és az első demokratikusan megválasztott vezetője, akit hivatalából való távozásra kényszerítettek. 2017-ben vád alá helyezték, majd hatalommal való visszaélésért és kényszerítésért elítélték, mert
összejátszott egy közeli barátjával, Choi Tae-minnel, egy álkeresztény szektavezérrel, akit „koreai Raszputyinnak” neveztek.
Choiról kiderült, hogy a Parkhoz fűződő kapcsolatát arra használta, hogy több millió dolláros adományért nyomást gyakoroljon a konglomerátumokra. 2021 végén azonban Parknak megkegyelmezett Mun Dzsein akkori elnök, és kiengedték a börtönből.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök volt az első olyan vezető, akit 2021-ben börtönbüntetésre ítéltek, amikor három évet kapott azért, mert megpróbált megvesztegetni egy bírót. A börtönévek közül kettőt felfüggesztettek, de Sarkozynek még ezt le kell töltenie, miután fellebbezett az ítélet ellen. Fellebbezési tárgyalása évekig fog tartani. 2011-ben Jacques Chirac volt francia elnököt is bűnösnek találták korrupcióban. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A volt elnököt 15 hónap börtönbüntetésre ítélték, miután elnöksége alatt nem vett részt a korrupcióval kapcsolatos vizsgálaton. Föladta magát a rendőrségen, de nem a nyilvánosság előtt, ami erőszakos tüntetésekhez vezetett, amelyek több mint 300 ember halálát okozták. Zumát egyéb csalás és korrupciós vádakkal is illették. A hetvenes évei végén ítélték börtönbüntetésre olyan bűncselekmények miatt, amelyek 2009 és 2018 közötti elnöki ciklusai alatt történtek.
Az ország volt miniszterelnökét, Ehud Olmertet csalásért két év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. 2017 elején szabadult. Olmert azóta visszavonult a politikától, de tavaly novemberben bűnösnek találták rágalmazásért, Benjamin Netanjahu jelenlegi miniszterelnökkel kapcsolatos megjegyzései miatt. Netanjahut jelenleg vesztegetéssel, csalással és bizalom megsértésével vádolják.
Dragnea a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke volt 2015 és 2019 között, és ennek az időszaknak a nagy részében gyakorlatilag ő volt a román belpolitika vezető személyisége, de facto miniszterelnöke. Liviu Dragneát jogerősen 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, az államfő leváltásáról kiírt 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. A politikus csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Băsescu akkori államfő leváltását eredményezte volna.
2016. július 6-án a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bíróság elé állította hivatali visszaélés és okirat-hamisítás miatt, amivel alkalmazta pártja két tagját a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál. Ezért végül 2019. május 27-én, a 2019-es EP-választás és a korrupcióellenes népszavazás utáni napon 3 év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság. Büntetése letöltését a rahovai börtönben kezdte meg.
2017. november 13-án a DNA egy újabb ügyben idézte be Liviu Dragneát gyanúsítottként. A PSD elnöke alig félórát tartózkodott a vádhatóság épületében, ami alatt közölték vele, hogy
egy 2001-ben alakult bűnszövetkezet megszervezésével, hivatali visszaéléssel és uniós támogatások eltérítésével gyanúsítják.
Dragnea 2022-ben szabadult, a napokban pedig főzőcsatornát is indított „Otthoni konyha Liviu Dragneával” címmel.
Julija Timosenko 2005-ben, valamint 2007 és 2010 között volt Ukrajna elnöke.
A Forbes 2005-ben a világ harmadik legbefolyásosabb nőjének szavazta meg.
2011. augusztus 5-én letartóztatták azzal a váddal, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára. Október 11-én hét év börtönre ítélték. Az EU szerint az eljárás mögött politikai megfontolások álltak.
2014. február 22-én szabadon engedték, és pár óra után már Kijevben, a Majdanon tartott beszédet. 2014. április 14-én a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában megszüntette az ellene folytatott eljárást.
(Borítókép: Silvio Berlusconi. Fotó: Giorgio Cosulich / Getty Images)