Az elmúlt hetekben az interneten kiszivárgott, szigorúan titkos Pentagon-dokumentumokból kiderült, hogy az Egyesült Államok hogyan kémkedik szövetségesei, illetve ellenségei után egyaránt. Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai képviselők között, akik attól tartanak, hogy a kiszivárgott dokumentumok veszélyeztetik fontos nemzetközi kapcsolataikat.
Az eredeti dokumentumok egy része feltárja, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben hallgatja le kulcsfontosságú szövetségeseit, köztük Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát. Más dokumentumokból kiderül, hogy az Egyesült Államok hogyan hatolt be az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner-csoportba, főként a lehallgatás és emberi források révén, amelyek most veszélybe kerülhetnek.
A dokumentumok emellett rávilágítanak az ukrán hadsereg gyengeségeire a háború kritikus pontján, amikor az ukránok egy tavaszi ellentámadásra készülnek. A CNN szerint Ukrajna máris módosította néhány katonai tervét a kiszivárgott információk miatt – erről egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz közel álló forrás beszélt.
A védelmi minisztérium továbbra is vizsgálja és értékeli a közösségi oldalakon keringő, lefényképezett dokumentumok érvényességét, amelyek a jelek szerint érzékeny és szigorúan titkos anyagokat tartalmaznak
– mondta Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára. Singh hozzátette, hogy az amerikai tisztviselők a hétvégén beszéltek szövetségesekkel és partnerekkel a kiszivárogtatással kapcsolatban, és tájékoztatták „az illetékes kongresszusi bizottságokat”.
Singh pénteken közölte, hogy a minisztérium folytatja az ügy vizsgálatát, és felterjesztést tett az igazságügyi minisztériumhoz, amely külön megerősítette a CNN-nek, hogy vizsgálatot indított a kiszivárogtatás forrásának felderítésére.
Bár a kémkedés elkerülhetetlen része annak, ahogyan az amerikai hírszerző szolgálat világszerte információkat gyűjt, az említett országok némelyikének diplomatái a CNN-nek azt mondták, hogy frusztráló – és az Egyesült Államok hírnevére nézve káros –, hogy ezek az információk nyilvánosságra kerültek.
Az Egyesült Államok szövetségesei kárfelmérést végeznek, és igyekeznek megállapítani, hogy a kiszivárogtatás veszélyeztette-e saját forrásaikat és módszereiket.
Az egyik tisztviselő rámutatott arra, hogy az egyik februári dokumentum címe – A Donbász régióért folytatott csata valószínűleg 2023-ig patthelyzetbe kerül – eléggé aggasztó.
A CNN 53 kiszivárgott dokumentumot tekintett át, amelyek mindegyike február közepe és március eleje között készült. Az egyik dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok kémkedett Zelenszkij után. Ez nem meglepő – mondta a Zelenszkijhez közel álló forrás –, de az ukrán tisztviselők mélységesen csalódottak a kiszivárgott dokumentumok miatt.
A hírszerzés magyarázatot adhat az Egyesült Államok nyilvános megjegyzéseire, miszerint nem akarnak nagy hatótávolságú rakétarendszereket adni Ukrajnának, mert attól tartanak, hogy Kijev ezeket Oroszországon belüli csapásokra fogja használni.
Ehhez kapcsolódóan egy másik hírszerzési jelentés szerint Kína az Oroszország mélyén lévő célpontok elleni ukrán csapásokat „lehetőségként használhatja arra, hogy a NATO-t agresszornak állítsa be, és növelheti az Oroszországnak nyújtott támogatását, ha úgy ítéli meg, hogy a támadások jelentősek voltak”.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója pénteken Telegram-csatornáján a terjesztett dokumentumok hitelességét kérte számon, mondván, „semmi közük Ukrajna valódi terveihez, és az Oroszország által terjesztett nagy mennyiségű fiktív információn alapszanak”.
A tömeges szivárogtatás azt is feltárja, hogy az Egyesült Államok bejutása az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner-csoportba mélyebb, mint azt korábban bárki gondolta volna. Az Oroszországról szerzett információk nagy részét lehallgatás útján gyűjtötték, így félő, hogy az oroszok ezután megváltoztathatják a kommunikációs módszerüket, hogy jobban elrejtsék terveiket.
A személyes források is veszélybe kerülhetnek. Az orosz képességekről és csapatmozgásokról szóló dokumentumok részben személyes, bizalmas forrásokból származnak, amelyek így szintén veszélynek vannak kitéve.
A dokumentumokból kiderül, hogy az Egyesült Államok képes volt lehallgatni az orosz támadási terveket, olyan részletességgel, hogy az orosz erők pontosan milyen létesítményeket akartak megtámadni Ukrajnában, és azt is, hogy mikor. Az Egyesült Államoknak továbbá sikerült lehallgatnia az április elejétől Ukrajnába belépni készülő NATO-páncélosok elleni orosz stratégiát is.
A több ezer katonával működő Wagner-csoporttal kapcsolatos amerikai aggodalmakat hangsúlyozva a dokumentumok kitérnek arra, hogy a Wagner újra orosz rabokat toboroz az ukrajnai harcokhoz – ami az egyik jelentés szerint aláhúzza a csoport vezetőjének „folyamatos befolyását Putyinra” –, valamint a csoport azon tervét, hogy megerősíti jelenlétét Afrikában és Haitin.
A dokumentumok betekintést engednek mindkét oldal veszteségeibe, amelyeket köztudottan nehéz pontosan megmondani, és amelyeket az Egyesült Államok nem szívesen osztott meg részletesen a nyilvánossággal.
Az egyik dokumentum szerint az orosz erők februárig akár 223 ezer embert is elveszíthettek, közülük nagyjából 43 ezren eshettek el a harcokban. Ukrajna eközben nagyjából 131 ezer embert veszített, ebből mintegy 17 500-an eshettek el a harcok alatt.
Elemzők szerint a rosszakarók máris dezinformáció terjesztésére használják a kiszivárgott dokumentumokat. A veszteségek számát tartalmazó dokumentumot például az elmúlt hetekben úgy módosították, hogy az orosz áldozatok számát több mint a felére csökkentették, majd az oroszbarát Telegram-csatornákon terjesztették.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Getty Images)