Nagy fába vágta a fejszéjét Joe Biden: az amerikai elnök a héten Észak-Írországba és Írországba utazik, hogy megemlékezzen az Ír-sziget vérzivataros 20. századát lezáró Nagypénteki Egyezményről. A 25 éve megkötött egyezmény hiába hozta el a békét Észak-Írországba, az a brexit óta lényegében nem működik. Az egyezményt kihasználva az egyik északír unionista párt az ország működésének blokkolása mellett az EU–brit kapcsolatokat is megnehezíti.
Szerdán kezdődik Joe Biden amerikai elnök négynapos északír és ír útja: az elnököt szállító Air Force One kedd késő este érkezett Belfastba.
Biden az Ír-sziget vérzivataros huszadik századát lezáró Nagypénteki Egyezmény aláírásának a 25. évfordulóját jött megünnepelni a szigetre, ugyanakkor az ír bevándorlóktól származó, egyébként katolikus Bidennek ennél sokkal nagyobb feladata van: helyreállítani az északír kormányzást, ami már a harmadik brit miniszterelnöknek sem sikerült.
A mindössze 1,9 milliós lélekszámú Észak-Írország, mind uniós, mind brit szemszögből egy fontos állam, mivel az Európai Unió és az abból kiváló ország közötti kapcsolatok legnagyobb akadályát Észak-Írország helyzete jelenti.
Észak-Írország ugyanis az Egyesült Királyság része, és ennek értelmében 2021. január 1-jével ők is elhagyták az Európai Uniót, ugyanakkor a zavaros, erőszakoktól nem mentes történelme miatt az uniós közös piac része maradt annak előírásaival együtt.
Ennek oka, hogy az 1998-ban megkötött Nagypénteki Egyezmény többek között arról is határoz, hogy nem lehet fizikai határt létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, ez pedig igen megnehezítette a brit kormány számára a brexittárgyalásokat. Az országban ugyanis két nagy tradíció van, a magukat írnek valló katolikus ír nacionalisták és a magukat britnek valló, a jövőjüket az Egyesült Királyság részeként elképzelő protestáns brit unionisták.
Az 1998-as egyezmény kimondta, hogy az addig elnyomott ír nacionalisták érdekei és értékei egyenértékűek az unionisták érdekeivel és értékeivel,
ugyanakkor a két tradíció teljesen ellentétes vízióval rendelkezik Észak-Írország kapcsán.
Az ír nacionalisták többsége az Ír Köztársasággal való egyesülést akarja elérni, míg az unionisták a jövőt az Egyesült Királyságban – vagy teljes nevén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága – képzeli el.
Az egyezmény, mint amit annak évfordulóján bemutattunk, alapvetően a két tradíció kötelezően közös kormányzásán alapul, ezzel megakadályozva azt, hogy – mint az a 20. században megtörtént – a brit unionisták elnyomják az ír nacionalistákat.
Az egyezmény kisebb-nagyobb hibákkal ugyan, de elműködött, azonban a 2016-os brexitnépszavazás megmutatta a status quo törékenységét: míg az unionisták menni akartak, az ír nacionalisták maradni.
A népszavazás óta pedig – ha nem is a 20. századhoz mértékű – ismét előtört az erőszak. A népszavazás után az ír nacionalisták kifogásolták és tüntettek a brexit ellen, amiért attól tartottak, hogy ismét fizikai határ létesülhet a szigeten. Azonban fizikai határ nem lett, helyette lett egy gazdasági határ, az ún. északír protokoll az Ír-szigeten Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, ami pedig már az unionistáknak nem tetszett.
Ezzel az unionisták britként úgy érzik, hogy London lemondott róluk, és saját országukban, az Egyesült Királyságban másodrendű állampolgárokká lettek, ami az 1998-as egyezmény mellett egy 1800-as brit törvényt is sért.
A protokoll miatt nehezebben zajlik a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között, miközben Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti kereskedelem zavartalanul működik,
ezért az unionisták attól félnek, hogy a kereskedelemben történt változások az Ír Köztársasághoz való közeledést és az Egyesült Királyságból való kiválást segítik.
Az unionista Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezért mindent elkövet, hogy a jelenlegi rendszert eltöröljék. A párt már lényegében tavaly február óta akadályozza az északír kormány működését: az így létrejött gazdasági határ miatt a DUP első minisztere, Paul Givan lemondott, majd pedig a május 5-i választás után nem volt hajlandó visszalépni oda.
Azonban mivel a Nagypénteki Egyezmény előírja, hogy a két tradíció legnagyobb pártjainak közösen kell kormányoznia – amire ugye a DUP nem hajlandó –,
ezért már több mint egy éve se kormánya, majdnem egy éve pedig törvényhozása sincs Észak-Írországnak, a DUP ráadásul egyedül fogságba ejtette az északír politikát a nagypénteki egyezményben lefetetett szabályok kihasználásával.
A DUP ráadásul nemcsak a kormány felállítását, hanem az északír törvényhozás, a Stormont működését is akadályozza: a DUP egyedüli pártként blokkolja a törvényhozás házelnökének a megválasztását. Az 1998-as egyezményt előírja, a törvényeket csak akkor fogadják el, ha a törvényhozás többsége mellett a két tradíción belül is a többség támogatja. Mivel a 90 fős Stormontban 37 unionista képviselő van, aminek a 67 százalékát, 25 képviselőt ők adják, így amíg a DUP fel nem oldja az obstrukcióját, akadályozza az egész ország működését.
Az egyébként maga is katolikus és ír felmenőkkel rendelkező Joe Biden amerikai elnökként így nem kis feladatra vállalkozott azzal, hogy elfogadta a konzervatív brit miniszterelnök, Rishi Sunak meghívását az egyezmény 25. évfordulójára: rávenni a legnagyobb unionistákat, hogy térjenek vissza a kormányba, ami még Rishi Sunak elődjeinek, a botrányt botrányra halmozó Boris Johnsonnak, illetve ugyanezen posztot mindössze 45 napig élvező Liz Trussnak sem sikerült.
Biden kedd este érkezett Belfastba, szerda reggel pedig Rishi Sunak brit miniszterelnök mellett sajtóhírek szerint öt, az északír parlamentbe bejutott párttal is tárgyalni fog.
A legfontosabb tárgyalása nyilvánvalóan a kormányalakítást ellehetetlenítő DUP vezetőjével, Jeffrey Donaldsonnal, illetve leendő első miniszterrel, a sinnféines Michelle O'Neillel lesz.
Sunak szerette volna elérni, hogy a DUP még a nagypénteki egyezmény előtt lépjen vissza a közös kormányzás intézményébe, hogy Bident így fogadhassa vendégül, azonban az általa az Európai Bizottságtól kiharcolt engedmények, az ún. windsori keretrendszer a DUP-nak nem volt elegendő: Donaldsonék továbbra sem hajlandóak beülni a kormányba, mert szerintük a mostanra felhígított gazdasági határ még mindig sérti az unionisták érdekeit.
Biden látogatása ezért eleve veszélyben volt, ugyanakkor az ír felmenőkkel rendelkező amerikai elnök sajtóhírek szerint úgy gondolta, emiatt még inkább szükséges ellátogatnia Észak-Írországba.
A Nagypénteki Egyezmény megszületése egy elég rögös úton született meg. A béke létrejöttében szerepe volt Bill Clinton amerikai elnöknek is, aki 1995-ben (London)derry-ben tartott beszédet a béke fontosságáról.
Most Biden több mint valószínű, hogy a Nagypénteki Egyezmény jelentőségéről és a két tradíció közötti béke, illetve a közös kormányzás fontosságáról fog majd beszédet tartani a belfasti Ulsteri Egyetemen, míg a pártelnökökkel négyszemközt a közös kormányzás helyreállítására tehet kísérletet.
Emellett Biden szintén folytat megbeszéléseket Rishi Sunakkal. A két ország együttműködéséről az ukrajnai háború, illetve az AUKUS-megállapodás mellett szó eshet az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között megrekedt szabadkereskedelmi tárgyalásokról,
azonban Bidenék addig érdemben nem hajlandóak tárgyalni Londonnal, amíg a brit kormány az Európai Bizottsággal és odahaza mindent el nem simít.
A The Telegraphnak a Fehér Ház szóvivője azt mondta, jelenleg a két fél nem tárgyal egy lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásról, ugyanakkor Bidenék már Johnsonnak és Trussnak is jelezték: Washington erre addig nem is hajlandó, amíg a brexit kapcsán felmerült minden vitát nem sikerül elsimítani.
(Borítókép: Joe Biden és Rishi Sunak 2023. március 16-án San Diegóban. Fotó: Leah Millis / Reuters)