2021-ben az EU-ban a születéskor várható átlagos élettartam 80,1 év volt, de a legfrissebb adatok viszonylag alacsonyabbak a 2020-as és 2019-es adatokhoz képest, valószínűleg a Covid–19-világjárvány miatt hirtelen megnövekedett halálozás miatt – derül ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának adataiból.
A várható élettartamra vonatkozó becslés egy kritikus eszköz a társadalom jólétének nyomon követésére, de a politikai döntéshozók számára a tendenciák a kormányzati politikák kidolgozásához is alapvető fontosságúak.
Franciaország például küzd a hosszabb életű népesség és a társadalombiztosítási rendszer ebből eredő terheinek kihívásával. A kihívás kezelése érdekében a francia kormány – nagy ellenállás közepette – egy sor reformot próbál elfogadni, amelyek célja a nyugdíjkorhatár emelése és az egyének hosszabb munkavégzésre való ösztönzése.
A születéskor várható élettartam 2019-ben rekordot ért el az EU-ban, ugyanis elérte az átlagos 81,3 évet, majd 2020-ban 80,4 évre csökkent.
Az enyhe visszaesés ellenére a várható élettartam emelkedő tendenciát mutat azóta, hogy az EU a 2000-es évek elején elkezdte az adatok rögzítését. A hivatalos statisztikák szerint a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan több mint két évvel nőtt – írja az Euronews.
Összességében az egész blokkban a nők tovább élnek, mint a férfiak (2021-ben 82,9 év, szemben a 77,2 évvel), de egyes országokban is láthatunk nagyobb eltéréseket, bizonyos országokban, régiókban az emberek jóval tovább élnek.
A születéskor várható legmagasabb élettartamú ország Spanyolország, átlagosan 83,3 évvel, amelyet Svédország (83,1 év), Luxemburg és Olaszország (mindkettő 82,7 év) követ. A legalacsonyabb élettartamot Bulgáriában (71,4 év), Romániában (72,8 év) és Lettországban (73,1 év) jósolják.
Magyarország a mezőny utolsó felében van a maga 74,3 átlagos évével.
Az előző adatoknál még izgalmasabb lehet, hogy hány egészséges év jut egy embernek általában. A születéskor várható egészséges élettartam szintén fontos mutatója népességünk egészségi állapotának. Talán a legfontosabb mérőszámot jelzi: azt, hogy utolsó éveinket egészségben éljük-e le.
2020-ban a születéskor egészségben eltöltött életévek átlagos száma az EU-ban a nők esetében 64,5 év, a férfiak esetében pedig 63,5 év volt. Ez a szám is jól alakult az elmúlt időben: 2011 és 2020 között 2,6 évvel nőtt, 61,4 egészséges évről 64 évre emelkedett.
Svédország az az ország, amelyik az uniós blokkban a legtöbb egészséges évet éli (a nők átlagosan 72,7, a férfiak pedig 72,8 egészséges évet élnek). A svédeket az olaszok és a máltaiak követik, 68,7 kontra 67,2, illetve 70,7 kontra 70,2 egészséges, fogyatékosság nélküli évvel.
Érdekes módon Dánia, annak ellenére, hogy a hosszú élettartam skálán magasan szerepel, az egészséges évek tekintetében lemarad, a 4. helyen áll, a nők 57,7, a férfiak 58,1 egészséges évet éltek.
Magyarország ebben a tekintetben jobb helyen szerepel, a férfiaknak átlagban 61,6 egészséges év, míg a nőknek 63,5 jut.
Lettországban mind a nők, mind a férfiak esetében a legkevesebb egészséges életév jut, 54,3, illetve 52,6.
Több tényező miatt élünk tovább és egészségesebben, a legfontosabb azonban a csecsemőkori halandóság csökkenése, amely az Eurostat szerint a csecsemő első születésnapja előtt bekövetkező halálát jelenti.
Annak esélye, hogy egy újszülött túléli a csecsemőkort, világszerte 50 százalékról 96 százalékra nőtt. 2011 és 2021 között az EU-ban a csecsemőhalandósági ráta az 1000 születésre jutó 3,8 halálozásról 3,2 halálozásra csökkent.
Ha az elemzést az elmúlt 20 évre terjesztjük ki, a csecsemőhalandósági ráta csaknem a felére csökkent (1999-ben 6,2 halálozás/1000 születésre).
2021-ben az EU-ban a legmagasabb csecsemőhalandósági rátát Bulgáriában (5,6 halálozás/1000 születésre) és Romániában (5,2 halálozás/1000 születésre), a legalacsonyabbat pedig Finnországban, Szlovéniában és Svédországban regisztrálták (mindhárom 1,8 halálozás/1000 születésre).