Kormányfőként végzett munkájáért Angela Merkel volt kancellár megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést, a szövetségi érdemrend különleges kivitelű nagykeresztjét Frank-Walter Steinmeier államfő adta át neki hétfőn Berlinben.
A közjó érdekében végzett kiemelkedő személyes teljesítmények elismerésére 1951-ben alapított állami kitüntetés legmagasabb fokozatát Angela Merkel előtt csak ketten kapták meg, két kancellár, Konrad Adenauer, a második világháború utáni Németország első kormányfője, és Helmut Kohl, aki 16 évig vezette az országot, éppen úgy, mint Angela Merkel.
Frank-Walter Steinmeier a hivatalában, a Bellevue Palotában tartott szűk körű ünnepségen – amelyen részt vett a Merkel-kormányok több tagja, köztük Olaf Scholz jelenlegi kancellár, korábbi pénzügyminiszter és alkancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi védelmi, munkaügyi és családügyi miniszter – kiemelte: a kitüntetett politikai munkásságának alapvető jellemzője volt a kötelességtudat és a visszafogottság, nagy önfegyelemmel és „szinte korlátlan teherbírással” dolgozott, és soha nem állította a középpontba magát, mindig is idegen volt tőle a hiúság, a „pózolás”.
A szövetségi elnök – aki két Merkel-kormányban is dolgozott miniszterként, és két évig alkancellár is volt – kifejtette, hogy egykori felettese „pragmatikus és okos” politikus volt, aki ebben a férfiak és nyugatnémetek által uralt szakmában nőként, keletnémetként és kapcsolatrendszer nélkül, kívülről érkezett természettudósként három kiemelkedő képessége révén tudott érvényesülni.
Az első a problémák tudósi hozzáállású, a tényekhez ragaszkodó és a megértésre, tanulásra törekvő elemzésének képessége. A második a tárgyalóképesség és a kompromisszumon, a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás „művészi” szintre fejlesztett képessége, a harmadik pedig a „rendíthetetlenség”, amely révén a legnehezebb időkben is sikerült fenntartani a német állam alapvető értékeit – mondta Steinmeier.
Angela Merkel 2021 decemberében, 16 év – több mint 5800 nap – kormányzás után vonult vissza, önként, leendő távozását már 2018-ban bejelentette.
Kormányfői munkássága idejére esett több nagy válság, köztük a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság, a 2015-ös európai migrációs válság és a 2020-ban kezdődött koronavírus-világjárvány első szakaszai.
Steinmeier szerint Merkel sikeresen kormányozta át Németországot a válságokon, „példátlan kihívások közepette segített országunknak újból gazdasági sikereket elérni”.
A volt kancellár ahhoz is hozzájárult, hogy természetessé váljék Németországban a nők döntéshozói pozícióba, akár a kormányfői tisztségbe választása is. Arról is szólt, hogy keletnémetként, az egykori NDK-ból érkezve „a demokrácia megerősítésére használta fel a diktatúrában szerzett tapasztalatait”.
Legfőbb erényei között említette a képességet az önkorrekcióra. Mint mondta, ez becsülendő, nagy érték, amellyel az autokratikus, tekintélyelvű rendszerek nem rendelkeznek.
Angela Merkel a kitüntetés átvétele után mondott rövid beszédében kiemelte, hogy a politikában töltött több mint három évtized alatt „sok nagyon-nagyon jó tapasztalatot” szerzett.
Mint mondta, a politikát gyakran hasonlítják „kígyófészekhez”, és ezt a világot nem is bírta volna elviselni, ha nem lenne egy „másik oldala” is, amelyet a barátság, az összetartás, a hűség és az öröm fogalmaival lehet jellemezni.
Merkel munkásságának elismerését a legmagasabb állami kitüntetéssel vegyesen fogadták a német politikában, így pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) is. Bírálta az államfő döntését mások mellett Carsten Linnemann, a CDU alelnöke, aki az ntv hírtelevíziónak azt mondta: a volt kancellár „nagy érdemeket szerzett, különösen nemzetközi szinten”, de „hibákat is elkövetett, méghozzá égbekiáltó hibákat”.
Úgy vélte, ilyen hiba volt a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után elhatározott úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely az atomerőművekre alapozott energiatermelésnek a napokban befejezett felszámolását jelenti.
Bírálta a volt kancellár kitüntetését a CDU körüli értelmiség egyik befolyásos alakja, Andreas Rödder történész is, aki a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszakban komoly hiba volt továbbra is megbízni Vlagyimir Putyin orosz elnökben, miközben már minden jel világosan arra utalt, hogy nem lenne szabad ezt tenni.