Egy moszkvai bíróság 25 év börtönbüntetésre ítélte Vlagyimir Kara-Murza volt orosz ellenzéki újságírót hazaárulás és az orosz hadsereg lejáratása miatt. A Kreml bírálója korábban nyíltan támadta Putyin kormányát Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban. Kara-Murza azért lobbizott a nyugati kormányoknál, hogy vezessenek be szankciókat Oroszország ellen az emberi jogok megsértése miatt.
Tavaly emeltek vádat hazaárulás miatt Vlagyimir Kara-Murza orosz–brit ellenzéki újságíró ellen, amiért külföldi közszerepléseikor élesen bírálta az orosz vezetést.
Az érintett ügyvédje, Vagyim Prohorov elmondta,
Kara-Murza nem ismeri el bűnösségét.
Az ellenzéki politikus éveken át emelt szót Vlagyimir Putyin elnök ellen, és lobbizott a nyugati kormányoknál, hogy vezessenek be szankciókat Oroszország és egyes oroszok ellen, ugyanis véleménye szerint az ország több alkalommal sértette az emberi jogokat.
Az orosz igazságszolgáltatási szervek korábbi közleménye szerint a nyomozók úgy vélik, hogy a publicista már „hosszabb ideje együttműködött egy NATO-tagországgal”. A Kommerszant című gazdasági lap az RT orosz állami televízió saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy „Kara-Murza éveken át Oroszország biztonsága ellen irányuló segítséget nyújtott NATO-tagállamok szervezeteinek, és ezért havonta mintegy 30 ezer dolláros díjazásban részesült”.
Hétfőn kihirdették a volt ellenzéki újságíró ítéletét, amely szerint
Vlagyimir Kara-Murzát 25 év börtönre ítélte egy moszkvai bíróság hazaárulás és az orosz hadsereg lejáratása miatt.
A Reuters kiemeli, az orosz–ukrán háború kirobbanása óta ez a legsúlyosabb ítélet hazaárulás vétségében Oroszországban.
Kara-Murza letartóztatása előtt pár órával úgy nyilatkozott, Oroszországot gyilkosok irányítják, ugyanis azzal vádolta Moszkvát, hogy civileket bombázott Ukrajnában. Később Oroszország tagadta a vádakat.
A bűnözőknek felelniük kell tetteikért. Engem viszont a politikai nézeteim miatt zárnak börtönbe. Ugyanakkor tudom, eljön majd a nap, amikor eltűnik az országunkban uralkodó sötétség
– mondta.
Utolsó beszédében saját tárgyalását Sztálin 1930-as évekbeli koncepciós pereihez hasonlította, és kijelentette, hogy nem kér felmentést a bíróságtól. Döntését azzal indokolta, hogy kiáll mindazért, amit korábban mondott, és büszke rá, hogy nyíltan bírálta az orosz vezetést.
Kara-Murza kétszer, 2015-ben és 2017-ben került kórházba mérgezéses tünetekkel.
Első alkalommal majdnem belehalt a veseelégtelenségbe. Azt gyanította, hogy megmérgezték, de a betegség okát hivatalosan nem állapították meg. 2017-ben egy hasonló, hirtelen kialakuló betegség miatt került kórházba, akkor mesterséges kómát idéztek elő a gyógyításakor. Felesége szerint az orvosok akkor négyszemközt megerősítették, hogy mérgezés történt.
A korábban újságíróként dolgozó aktivistának jó kapcsolata volt a 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikussal és a Putyin-ellenességéről ismert volt orosz olajmágnással, Mihail Hodorkovszkijjal.
Vlagyimir Kara-Murza az invázió kezdete után, február 27-én több ellenzéki, valamint disszidált közszereplővel közösen létrehozta az Orosz Háborúellenes Bizottság nevű civil szervezetet, amelynek célja, hogy „Vlagyimir Putyin agresszív diktatúrája” ellen küzdjön.
(Borítókép: Vlagyimir Kara-Murza a moszkvai városi bíróságon 2023. április 17-én. Fotó: Moscow City Court press service / Handout / AFP)