Szijjártó Péter keddi moszkvai útja után ukrán és amerikai részről is diplomáciai fenyegetések sorozata érte a magyar kormányzatot, amely Párizsban találhat új szövetségest.
Az elmúlt napokban megdöbbenést keltett az a felvétel, amely egy ukrán katona kivégzését mutatja be az interneten. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vadállatnak nevezte azokat az orosz katonákat, akik állítólag elkövették a gyilkosságot.
A videóban, amelyben oroszok levágták egy ukrán katona fejét, a magyarok fizetnek a késért
– nyilatkozta a Politicónak április 12-én, szerdán Oleg Ustenko, Volodimir Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április 11-én, kedden Moszkvában aláírt egy sor energetikai megállapodást, köztük a Gazprommal a gázimport növeléséről. Magyarország már most is évi 4,5 milliárd köbméter gázt kap a társasággal kötött hosszú távú szerződés alapján, és az új módosítás szükség esetén még nagyobb mennyiség szállítását teszi lehetővé. Az árat köbméterenként 150 euróban korlátoznák, az ezen összeg feletti kifizetéseket későbbre halasztják.
A két fél módosította azt a szerződést is, amelynek értelmében Oroszország korszerűsíti a paksi atomerőművet, Szijjártó pedig elítéli a két ország közötti nukleáris együttműködés blokkolására irányuló törekvéseket.
„Már Brüsszelben is belátták, hogy nincs energiabiztonság és nincs európai zöldátállás nukleáris energia nélkül. S mi Magyarországon jól tudjuk azt is, hogy a megfizethető és biztonságos energiához nélkülözhetetlen az atomerőmű” – írta Facebookon a külügyminiszter.
A megállapodást Brüsszelnek jóvá kell hagynia, Szijjártó pedig ezzel kapcsolatban figyelmeztetett:
Reméljük, hogy az Európai Bizottság nem akarja kockára tenni Magyarország hosszú távú energiaellátását.
Ustenko ezzel szemben azt akarja, hogy az EU lépjen közbe, és a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Budapestre, nehogy több pénzt adjon át Moszkvának az energiáért cserébe.
Magyarország rengeteg pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől, így ez egy nagyszerű eszköz, amely azonnal használható
– utalt arra Zelenszkij tanácsadója, hogy Magyarországtól még több uniós forrást vonjanak meg.
Az Index brüsszeli forrásai szerint hosszú út vezet még addig, hogy az uniós források utalása megtörténjen. A központi téma az igazságszolgáltatás, viszont olyan szektorális problémák is felmerülnek, mint az akadémiai függetlenség vagy a gyermekvédelmi törvény bizonyos passzusai. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Az EU embargót szabott ki az orosz tengeri kőolajra és számos más fosszilis tüzelőanyag-exportra, de a csővezetéken szállított kőolajat és a földgázt nem szankcionálta. Az olyan országokba irányuló orosz gázszállítások, mint Németország, Lengyelország és Finnország, nullára csökkentek, míg a többi piacra való áramlás jelentősen alacsonyabb.
Magyarország ezzel szemben földgázának 80-85 százalékát Oroszországból importálja, olajának pedig 80 százalékát.
Magyarország új atomerőművet is épít Pakson, amelyet orosz hitelből finanszíroz, és az orosz állami vállalat, a Roszatom épít.
A projekt azonban késett, miután Németország ellenezte a Siemens részvételét az üzem elektronikus vezérlőegységének megépítésében. Most a francia Framatome léphetne közbe, hogy segítsen a projekt véglegesítésében és a hiányzó részek szállításában. Erről Orbán Viktor állítólag Emmanuel Macronnal egyeztetett múlt havi párizsi látogatásán. Szijjártó akkor azt mondta, Párizs és Budapest „tovább bővíti a magyar–francia nukleáris együttműködést, és tovább növeli a Framatome szerepét a paksi beruházásokban”, így Németország nem tudja akadályozni az építkezést.
Bár Berlin már nem akadályozhatja meg az erőmű építését, Brüsszel még igen. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az új szerződést a bizottságnak jóvá kell hagynia, és figyelmeztette Brüsszelt, hogy ne veszélyeztesse Magyarország energetikai terveit.
A magyar kormányzat körüli diplomáciai vihar nemcsak az ukránokat, az Európai Uniót, valamint Németországot, hanem az Egyesült Államokat is magában foglalja. Az Egyesült Államok szerdán szankciókat vezetett be a magyarországi székhelyű, Oroszországgal kapcsolatban álló Nemzetközi Befektetési Bankkal, valamint három Magyarországon élő személlyel szemben, ami újabb mélypontot jelent Budapest és Washington kapcsolatában.
A szankciók bejelentése után közleményt adott ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A budapesti amerikai nagykövetség Indexnek eljuttatott közleményében Blinken arról ír, hogy szerdán az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára további 120 entitás és személy került fel összesen több mint húsz országból.
Mint fogalmaz, olyanokkal szemben vetettek ki szankciókat, akik és amelyek hozzájárulhatnak az orosz hadigépezet finanszírozásához, így többek között orosz milliárdosokra és szervezetekre, illetve az oroszokat segítő magánhadseregekre.