A csúcstalálkozónak ezúttal Japán adott otthont, aminek Emmanuel Macron európai szuverenitással kapcsolatos nyilatkozata, valamint az amerikaiak vietnámi nagykövetségének megnyitása adta meg az alaphangját.
A világ ipari nagyhatalmait tömörítő G7 (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Németország, Japán, Franciaország) külügyminiszterei, valamint Enrique Mora, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kabinetfőnöke és az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese Karuizavában, Japánban ült össze.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nem sokkal a csúcstalálkozó előtt utazott Vietnámba, ahol amerikai nagykövetség nyitását jelentette be. Az Egyesült Államok ezen délkelet-ázsiai lépése erős jelzés elsősorban Kína felé, amely nem tagja a G7-nek, és a csúcstalálkozó alaphangját is megadta.
A G7-ek külügyminiszterei közötti szolidaritás ereje soha nem látott szinten van
– mondta Josimasza Hajasi japán külügyminiszter egy sajtótájékoztatón. Mindez azután történt, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem sokkal korábban kijelentette, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való függőségét, és óva intett attól, hogy belesodorják a tajvani válságba.
Peking, amely Tajvant kínai területnek tekinti, és nem mondott le elfoglalásáról, visszautasította a G7-ek megjegyzéseit mint a belügyeibe való durva beavatkozást. A hét nagyhatalmat tömörítő csoport közleménye rávilágít arra, hogy
az ukrajnai orosz invázió és a Kína Tajvan elleni hasonló fellépésétől való félelem került a háromnapos találkozó középpontjába.
A G7 külügyminiszterei elfogadhatatlannak minősítették Oroszország fenyegetését, hogy atomfegyvereket helyez el Belaruszban. A közlemény szerint „a vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bármilyen felhasználása Ukrajnában súlyos következményekkel járna”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hónapban kijelentette, hogy Oroszország rövid hatótávolságú, úgynevezett taktikai nukleáris fegyvereket telepít a szomszédos országba, mert a NATO katonai szövetsége az orosz határok felé terjeszkedik. A hidegháború három évtizeddel ezelőtti befejezése óta ez volt az első alkalom, hogy Oroszország azt javasolta, hogy atomfegyvereket helyezzenek el egy másik országban.
Annak érdekében, hogy korlátozzák Moszkva hadviselési képességét, a G7 külügyminiszterei közleményükben más nemzeteket is fölszólítottak, amelyek között az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek
figyelmeztették Kínát, valamint más országokat is, hogy ne támogassák fegyverrel az oroszokat.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban azt mondta, hogy Kína még nem szállított halálos segélyt Oroszországnak, de az amerikai tisztviselőket a kettős felhasználású termékek, például a rakétákban és más fegyverekben használható elektronikai alkatrészek is aggasztják.
A G7-találkozó után tartott sajtótájékoztatón Blinken bírálta Oroszországot, miután napokig tartó szünetet tartott az Ukrajnából gabonát szállító hajók ellenőrzésében az ENSZ közvetítésével. Kedden az orosz sajtó közölte, hogy az ellenőrzések újraindultak.
Közvetlenül Kínát célozva a miniszterek egyetértettek abban is, hogy a Tajvani-szoros békéje és biztonsága kritikus jelentőségű, és ellenezték a Dél-kínai-tenger militarizálását.
„Emlékeztetjük Kínát, hogy be kell tartania az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit, és tartózkodnia kell a fenyegetéstől, a kényszerítő megfélemlítéstől és az erőszak alkalmazásától” – fogalmaztak a miniszterek a dokumentumban, amely elítéli Észak-Korea rakétaindításait, és aggodalmát fejezte ki a mianmari, afganisztáni és iráni helyzettel kapcsolatban is.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-bin úgy fogalmazott, hogy a közlemény arrogáns és előítéletes Kínával szemben, és hozzátette,
a G7 országainak inkább a saját problémáikkal kellene foglalkozniuk.
„Fel kell hagynunk a hidegháborús mentalitással és az ideológiai előítéletekkel, a leereszkedéssel és más országokra való mutogatással, emellett abba kell hagynunk a konfrontáció és megosztottság mesterséges létrehozását a nemzetközi közösségben” – mondta Vang.