Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BBC HARDtalk vendége volt kedd hajnalban, ahol arról beszélt, hogy a magyar kormány azt akarja, hogy a háború befejeződjön, véget érjen, amilyen gyorsan lehetséges. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, „egy olyan nemzet képviselőjéhez beszél, amelynek tagjai a háborúban életüket vesztik, tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjai ukrán állampolgárok, akiket besoroznak az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik, és sajnos sokan közülük meghalnak”. Emiatt Szijjártó Péter az azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazza.

Nem hiszem, hogy ennek a háborúnak lennének győztesei. Ennek a háborúnak csupán vesztesei vannak, mert ebben a háborúban emberek halnak meg. Tehát győztesről beszélni ebben az összefüggésben, attól tartok, értelmetlen

– mondta a külgazdasági és külügyminiszter a riporter kérdésére, aki afelől érdeklődött, hogy Szijjártó Péter szerint melyik ország nyeri majd a háborút.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar álláspont már a háború kezdete óta egyértelmű. „A lehető legerőteljesebben elítéljük a háborút, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, mindenféle kétség, illetve kérdés nélkül. Ez az egyik alapelvünk, hogy minden ország területi integritását és szuverenitását, beleértve Ukrajnáét is, tiszteletben kell tartani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a prioritás az, hogy emberi életeket mentsenek.

„Ez a harmadik világháború kitörését jelentené”

Az interjúban arra is kitért, hogy a NATO nem szállít fegyvereket Ukrajnába, meglátása szerint

ha a NATO a konfliktus közvetlen részesévé válna, az a harmadik világháború kitörését jelentené másnapra. Tehát hála istennek a NATO-ban meghozott döntés, miszerint a NATO nem részese a konfliktusnak, még mindig érvényes. Vannak olyan tagállamok, amelyek fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítanak Ukrajnának. Mi nem teszünk így.

Elmondása szerint Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, de fegyvereket nem szállít, ugyanis – meglátása szerint – ez nem vet véget a háborúnak. „A béketárgyalásokat azért sürgetjük minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek” – hangsúlyozta.

„Undorodni fognak ettől”

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a béketárgyalások azért is lennének jók, mert „sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest”. Ezek után a riporter azt mondta:

Zelenszkij elnök úr és az ukránok, akik ezt az interjút nézik, undorodni fognak attól, amit mond.

A miniszter azonban nem értette, mi alapján mondja ezt neki a riporter, ugyanis szerinte épp arra világított rá, hogy a jelenlegi frontvonalak nem egyenlők a megállapodással. A riporter azonban ezt sem hagyta szó nélkül. Úgy vélekedett, Szijjártó Péter egy „fantáziavilágban él”, és valószínűleg nem ugyanazt a Putyint ismeri, aki az elmúlt években tevékenykedett.

Moszkvai vigyorgás és alternatív beszerzés

A beszélgetés alkalmával szóba került az energiaellátás fontossága is. Szijjártó Péter ugyan reménykedett abban, hogy egyetértéssel fogadja a riporter azt a kijelentését, hogy ez egy fizikai, nem pedig egy politikai vagy ideológiai kérdés. „Ameddig az infrastrukturális hálózat arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk az oroszokkal abban, hogy biztosítsuk országunk biztonságos energiaellátását, addig együtt kell működnünk velük és együtt is fogunk működni velük” – fogalmazott a miniszter, a riporter szerint azonban ez választás kérdése, mire Szijjártó elárulta: keressük az alternatív forrásokat.

A riporter azonban érdekesnek vélte, hogy míg az európai országok és a Baltikum egyre inkább csökkentette függőségét az orosz energiától, addig Szijjártó Péter „néhány nappal ezelőtt éppen Moszkvában járt, ahol új gáz-, olaj- és atomenergia-szerződéseket írtak alá, ami egyszerűen csak tovább mélyíti az Oroszországtól való függőségüket”. A külgazdasági és külügyminiszter azonban hangsúlyozta: „Nem kötöttünk semmiféle új szerződést, hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások.”

Ön ott vigyorgott Moszkvában, boldogan írt alá megállapodásokat orosz kollégáival a kereskedelmi minisztériumban, ez tény, és meghozták a döntésüket

– fogalmazott a riporter, amit Szijjártó Péter nem igazán értett, ugyanis állította: nem írtak alá semmilyen új megállapodást, régóta fennálló együttműködésük van. Hangsúlyozta azonban, hogy folyamatosan keresik az alternatív megoldásokat, példaként említette Azerbajdzsánt, de – mint említette – kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal a román, a bolgár, a görög és a török kollégákkal együtt annak érdekében, hogy finanszírozást biztosítsanak az ilyen projektekre, hogy meggyőződjenek arról, hogy új forrásból szerezhessenek be gázt. „Nem valósult meg valós elkötelezettség az Európai Bizottság részéről ez idáig. Felvettük a kapcsolatot a lengyelekkel is, mivel kibővítik a kapacitásaikat az LNG terén, tehát ha több LNG érkezik Lengyelországba, akkor onnan is tudunk vásárolni, ami újabb forrást jelent” – magyarázta.

Tehát tudjuk, hogy mindez 3-4 éven belül fog megtörténni, de a kérdés az, hogyan biztosítjuk az ország biztonságos energiaellátását most, ma és holnap. Tehát, amíg a fizika nem teszi lehetővé az alternatívákat, így kell eljárnunk

– vélekedett Szijjártó Péter.

Blokkolt élelmiszerimport

Az ukrán élelmiszerimport blokkolására vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: nem mi vagyunk az egyedüliek és az elsők, akik ilyen döntést hoztak. A megállapodásunk célja az volt, hogy Ukrajnát támogassuk az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat. Ez volt az eredeti célkitűzés. Több mint 3 millió dollárt adományoztunk erre a célra, amikor Ukrajna elnöke ezt kérte, és megnyitottuk a tranzitútvonalakat Magyarországon keresztül. De az exportált gabona és élelmiszer egyszerűen beszorult Közép-Európában. Nem ez volt a megállapodás, nem ez volt a cél és nem ebben állapodtunk meg. A gabona és egyéb élelmiszerek, amelyek elárasztották Közép-Európát, különösen Magyarországot, óriási nehézségeket okoztak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak.

A teljes interjút alább tudják megtekinteni: