2024-ben jár le a mandátuma az Európai Bizottság elnökének, aki még nem döntötte el, szeretné-e folytatni jelenlegi munkáját. Sajtóhírek szerint az egykori német honvédelmi miniszter biztosan újraindul, amiben pártja, a CDU és annak testvérpártja, a bajor CSU is támogatja, kivéve egy embert: az EPP-t irányító, egyébként szintén CSU-tag Manfred Webert.
Hétfőn Berlinbe utazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico szerint az EB-elnök azért ment a német fővárosba, hogy pártja, a jobbközép CDU vezetőivel tárgyaljon – többek között a tavaly harmadik nekifutásra pártelnökké választott Friedrich Merzcel, a főtitkár Mario Czajával, illetve a CDU EP-delegációjának vezetőjével, Daniel Casparyval folytat majd beszélgetéseket.
A találkozót olyan nagy médiafigyelem nem kíséri, pedig a maga nemében fontos kérdésről tárgyalnak a CDU-n belül:
von der Leyen nekifusson-e egy második ciklusnak EB-elnökként, vagy sem.
A CDU vezetői mellett ugyanis a testvérpárt CSU-nál is úgy látják, Von der Leyen a tökéletes jelölt az Európai Bizottság élére a 2024-es EP-választások után. Markus Söder, az odahaza az atomerőművek újranyitásáért épp esélytelen harcot folytató bajor miniszterelnök korábban a „természetes jelöltnek” nevezte a VDL-t, és Merzcel együtt úgy látják: ha az EP-választáson az Európai Néppártban politizáló pártok többséget szereznek az Európai Parlamentben, mindenképp a pártcsaládnak kell megszereznie az Európai Unió egyik legfontosabb pozíciójának számító EB-elnökséget.
Ugyanakkor az egykor német honvédelmi miniszterként megbukott politikus jelenleg nem nyilatkozott a jövőjéről, bár a Spiegel és a Politico forrásai szerint is biztos, hogy Von der Leyen újrázni szeretne a bizottság elnökeként.
Miközben az uniópártoknak is nevezett CDU és CSU vezetői támogatják Von der Leyen második mandátumát, az Európai Néppárton belül már nem mindenki szeretné, ha a 64 éves politikusnő jövőre folytatná a munkát. A 2019-ben EB-elnöknek predesztinált Manfred Weber ugyanis nem támogatja német kollégáját.
Az egyébként CSU-tag Weber, aki a pártcsalád legfőbb jelöltje volt az Európai Bizottság élére még a 2019-es EP-választáson, korábban kijelentette: azt szeretné, ha a jobbközép pártcsaládon belül ezúttal verseny keretén belül válasszák ki a jelöltet, ő pedig az Európai Parlament jelenlegi elnökét, a máltai Robert Metsolát szeretné az Európai Unió egyik legfontosabb vezetői pozíciójába.
Webert ugyanis zavarhatja, hogy 2019-ben mint a pártcsalád Spitzenkandidatja mégsem szerezte meg a bizottság elnöki posztját.
Az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatára. Mint ismert, a 2019-es választás előtt a legtöbb pártcsalád bemutatta saját legfőbb jelöltjét, akit az EB-elnöki posztra szántak, azonban az EPP-s pártok hiába szerezték meg a többséget az Európai Parlamentben, a tagállamok vezetőinek – elsősorban Emmanuel Macron francia elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – nem tetszett a CSU-s politikus jelöltsége, így lényegében megölték a Spitzenkandidat-rendszert: a tagállamok vezetői végül a közvélemény által annyira nem igazán ismert Ursula von der Leyent rángatták elő mint kompromisszumos jelölt, Weber álmai mint EB-elnök így szertefoszlottak.
Weber cserébe a pártcsalád EP-képviselőcsoportjának vezetői posztjával (2014 óta tölti be ezt a pozíciót), majd 2022 júniusától a pártcsalád elnöki pozíciójával vigasztalódhatott, ugyanakkor eltökélt célja lehet, hogy megbuktassa Von der Leyent – a Politico információi szerint zárt ajtók mögött kollégái kritizálták is Webert, amiért a VDL-lel szembeni hatalomtechnikai harcaival gyengítené az EPP-t és az esélyt, hogy ismét ők adhassák az EB-elnököt a jövő évi választások után.
Weber már korábban is próbálta gyengíteni a német EB-elnököt: az Európai Parlamentben kollégáit az EPP képviselőcsoportjának vezetőjeként arra biztatta, hogy ne szavazzanak meg egy, a bizottság által prezentált rendeletjavaslatot.
A rendeletjavaslat szövege hiába íródott AZ EPP KEDVE SZERINT, jelentős részeit végül nem szavazták meg a néppárti EP-képviselők.
A szavazás előtt több EP-képviselő is kritizálta Manfred Webert és az EPP-t, amiért a szakpolitikai szempontok helyett egy hatalomtechnikai kérdés alapján szavaztak. A Politicónak még egy név nélkül nyilatkozó néppárti képviselő is úgy fogalmazott: Weber lényegében azzal játszik, hogy a jövő évi választás után az EPP megtartja-e az EB-elnöki posztot, vagy ellenzékbe kell vonulnia.
Ugyanakkor Weber hiába próbált belső versenyt kreálni Von der Leyen és Metsola között, a Politico értesülései szerint e céljai elbuktak, így lényegében Von der Leyenen áll vagy bukik, hogy szeretne-e további öt évet eltölteni az Európai Bizottság élén – feltéve, ha a Néppárt többséget szerez a parlamentben.
A német politikusnő eddig nem nyilatkozott erről, az április 17-én Merzcel közösen tartott sajtótájékoztatóján is visszafogottan nyilatkozott, miközben a CDU-elnök kijelentette: ha VDL indulna, mindenképp ő lenne a jelölt.
Egyébként ha Von der Leyen az újrázás mellett döntene, hogy a Néppárt Spitzenkandidatja legyen, ahhoz mandátumot kellene szereznie az EP-választáson.
(Borítókép: Ursula von der Leyen és Manfred Weber 2020. február 20-án az Európai Parlamentben. Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN)