Az amerikai Legfelsőbb Bíróság dönt arról, milyen körülmények között és mennyire kell a munkáltatóknak alkalmazkodniuk a vallásos alkalmazottak igényeihez.
Gerald Groff, az amis közösségben élő, halk szavú evangéliumi keresztény és hittérítő a saját tapasztalatából tudja, hogy a kézbesítés fáradságos, de nemes hivatás. „Ne feledjük, hogy ez a Pony Expresszel kezdődött” – idézte a The New York Times az egykori postást, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a legendás intézmény az amerikai alkotmányban is szerepel.
Miután az amerikai posta 2013-ban megállapodást kötött az Amazonnal a csomagok vasárnapi kézbesítéséről, Groffot választás elé állították: vagy dolgozik azon a napon, amit az Úr pihenésre szánt, vagy elveszíti a munkáját. „Választanom kellett, hogy a földi hatalmamat tisztelem, vagy azt teszem, amit helyesnek látok” – idézte fel megpróbáltatásait. „Istent választottam.”
Felmondott, mielőtt kirúgták volna.
Ügye az amerikai Legfelsőbb Bíróságon kötött ki. A testület érveket hallgat meg arról, hogy a posta mindent megtett-e az 1964-es polgári jogi törvénykönyv előírásainak érvényesítéséért, amely megköveteli a munkáltatótól, hogy „észszerűen alkalmazkodjon” a munkavállalók vallási gyakorlatához, amennyiben ezt „a vállalat üzletmenetére nézve indokolatlan nehézségek nélkül” megteheti.
Az Amazon megjelenése előtt semmi gond nem volt, mivel vasárnap a posta általában nem kézbesített postai küldeményeket. A csomagküldő szolgáltatóval kötött szerződés megkötése után Groff főnökei tettek ugyan némi engedményt, és megpróbáltak helyetteseket találni műszakjaira, de ez nem mindig sikerült. Állandó jelleggel nem tudták felmenteni a vasárnapi munkavégzés alól már csak azért sem, mert ellentmondott volna a szakszervezettel kötött megállapodásnak, feszült légkört teremtett, és rossz hatással volt a többi kézbesítő hozzáállására.
Fegyelmiket kapott, mert kerülte a vasárnapi beosztásokat, ezért Groff 2019-ben végül felmondott, majd vallási diszkrimináció miatt perelt.
„Tényleg nem akartam, hogy egy szövetségi kirúgás kísértsen egész hátralévő életemben” – magyarázta Groff, aki szerint a napi szintű zaklatás elérte azt a határt, amit már nem tudott többé elviselni.
Az alsóbb fokú bíróság elutasította Groff keresetét. Patty Shwartz bírónő egy philadelphiai kerületi bíróság megosztott ítéletének indoklásában azt írta: Groff felmentése a vasárnapi munkavégzés alól „az indokoltnál több terhet” rótt a munkáltatóra és az alkalmazottkollégáira, akik többletmunkára kényszerültek. A felperes megzavarta a munkarendet, és befolyásolta a munkamorált.
A volt postást a fellebbviteli tárgyaláson most a Legfelsőbb Bíróság előtt a First Liberty Institute képviseli, amely magát az Egyesült Államok legnagyobb jogi szervezetének tartja, és kizárólag a vallásszabadság védelmére összpontosít. Arra szólította fel a bírákat, hogy a törvényben előírt „indokolatlan nehézségek” kitételt határozottan alkalmazza.
"I never thought I would lose my job for honoring the Lord's Day."
— First Liberty Institute (@1stLiberty) April 13, 2023
Gerald Groff describes the religious discrimination he experienced from the USPS: https://t.co/7b0uQr25KE
A postás ügye a legutóbbi, vallás kiváltotta konfliktus, amelynek elbírálására a Legfelsőbb Bíróságot kérték fel. Az elmúlt években a testület 6:3 arányú konzervatív többsége nem volt érzéketlen a vallásos felperesek aggodalmai iránt – emlékeztetett az AP hírügynökség. Tavaly kimondta: egy állami középiskola amerikaifoci-edzőjének engedélyezni kell, hogy a meccsek után térdelve a pályán imádkozzon. Egy másik keresetet a közeljövőben mérlegelnek: egy keresztény grafikus esküvői honlapokat készít, de elutasítja a meleg párok felkéréseit.
Groff ügye számtalan munkahelyet érinthet, és számos munkáltatót kötelezhet arra, hogy gyökeres változtatásokat eszközöljön a vallásos munkavállalók igényeinek teljesítésére.
Báránybőrbe bújt farkasnak
nevezi a keresetet az egyház és az állam szétválasztásáért küzdő civil szervezet elnöke.
„A polgárjogi törvények jogosan követelik meg a vallási toleranciát a munkavállalók iránt, ami különösen fontos a vallási kisebbségek esetében, akiknek a szokásait és jogait esetleg nem tartják tiszteletben a munkahelyeken” – mondta Rachel Laser. „A vallásszabadság azonban nem jelenti azt, hogy a hit gyakorlásának terhe másokra hárítható. A vallásszabadság nem ad engedélyt arra, hogy bárki másnak kárt okozzon – sem a munkahelyen, sem az élet bármely más területén” – hangoztatta Laser, aki maga is jogtudós.
A 45 éves Groff szerint kérése szerény és fontos. Szerinte a vasárnap egy olyan nap, amikor összejönnek, és „szinte belekóstolnak a mennyországba”. Ezen a napon valakit arra kérni, hogy Amazon-csomagokat kézbesítsen, nagyon szomorú – mondta.
Az amerikai posta, a US Postal Service egyébként évekig veszteséges volt, ezért az Amazonnal kötött szerződés kulcsfontosságú volt számára.
Groff közben munkát talált, és most egy több ezer lakosú nyugdíjasközösség postamestere. Ő felügyeli az önkéntesekből álló személyzetet, akik vasárnap kivételével mindennap szortírozzák és kézbesítik a leveleket.
Vasárnap nem kap küldeményt az Amazontól, mert letiltotta a szolgáltatást. Azt mondta, tud várni a kézbesítésre, ha pedig égetően fontos, akkor legfeljebb bemegy érte a boltba.
(Borítókép: Gerald Groff a Pennsylvania állambeli Lancasterben 2023. március 8-án. Fotó: Michael S. Williamson / The Washington Post / Getty Images)