Múlt szombaton a hetekig tartó feszültség után harcok törtek ki Szudánban a hadsereg és egy félkatonai csoport között, a háttérben pedig ott lehetnek az orosz zsoldosok is. De hogy kerültek ők az afrikai országba?
A szudáni belpolitikai feszültség a Rapid Support Forces (RSF) nevű félkatonai szervezet hadseregbe való integrálásának javaslata miatt csapott át fegyveres konfliktusba. A kulcskérdés az, hogy ki irányít, és ki lenne a hadsereg főparancsnoka az integrációs időszakban. A harcok többsége a fővárosban, Kartúmban zajlik, de országszerte összecsapásokról számolnak be. Az első három napban legalább 185 ember meghalt, és több ezren megsérültek.
A harcok főszereplői Abd el-Fattáh el-Burhán hadseregtábornok és helyettese, valamint az RSF vezetője, Mohamed Hamdan Dagalo tábornok, közismert nevén Hemedti. 2021 októberében al-Burhan és Dagalo puccsot szervezett, felborítva a demokratikus átmenetet, amely Omar al-Bashir 2019-es leváltása után kezdődött.
Al-Burhan hivatásos katona, aki el-Basír közel 30 éves uralma alatt lépkedett fölfelé a ranglétrán, a puccs után pedig Szudán de facto uralkodójaként vette át a vezetői pozíciót. Ahogy a hadsereg és a polgári vezetők összefogtak, hogy megpróbáljanak megegyezni a puccs által kiváltott politikai válság leküzdésére,
az RSF integrálása a reguláris hadseregbe kulcsfontosságú kérdéssé vált.
Az RSF-et 2013-ban hozták létre, és az úgynevezett Janjaweed-milíciákból nőtt ki, amelyeket háborús bűnökkel vádolnak a dárfúri régióban. A 2000-es évekbeli dárfúri konfliktus során a kormány arra használta a csoportot, hogy segítse a hadsereget a lázadás leverésében. 2017-től törvény legitimálta az RSF mint független biztonsági erő működését. Annak ellenére, hogy régóta el-Basír szövetségese volt, Dagalo részt vett az elnök megbuktatásában, amikor 2019-ben felkelés tört ki.
Szudán határos a Vörös-tengerrel és a Száhel-övezettel.
Stratégiai pozíciója és mezőgazdasága regionális hatalmi játszmákat vonzott magával, megnehezítve a sikeres átmenetet.
Szudán több szomszédja, köztük Etiópia, Csád és Dél-Szudán is politikai válságokon mentek keresztül.
Szudán Etiópiával való kapcsolata feszült a határ mentén fekvő vitatott mezőgazdasági területek miatt. A regionális nagyhatalmak, köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szoros kapcsolatokat építettek ki az RSF-fel, amikor több ezer harcost küldtek a jemeni háború támogatására.
Rajtuk kívül az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az Afrikai Unióval együtt támogatta a szudáni béketeremtést. A nyugati hatalmak ugyanis attól tartanak, hogy Oroszország katonai bázist létesíthet a Vörös-tengeren, amire a szudáni vezetők az el-Basír-korszak óta nyitottak.
Miután Szudánban csaták törtek ki a hadsereg és az RSF között, kérdések merültek fel a Wagner-csoport orosz zsoldoshadsereg részvételével kapcsolatban. A Wagner-csoport Omar el-Basír volt elnök kormányzása idején kezdte meg bevetéseit Szudánban, akit 2019-ben távolítottak el a hatalomból a nagyszabású tüntetések miatt.
Attól tartva, hogy uralma nem áll stabil lábakon, el-Basír 2017-ben Oroszországba utazott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel. Röviddel később a Meroe Gold, az orosz M Invest nevű cég új bányászati vállalata orosz szakértőket küldött Szudánba, amely Afrika harmadik legnagyobb aranytermelője. 2020-ban az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankcionálta az M Investet és a Meroe Goldot, mondván, vizsgálatai feltárták, hogy
az M Invest a Wagner-csoport fedőszervezete.
Az el-Basír elleni 2019-es tiltakozások során a Wagner-csoport tényleges közvetlen szereplővé vált a tüntetések visszaszorításában. Miután el-Basírt eltávolították a hatalomból, Prigozsin megpróbált igazodni Abd el-Fattáh el-Burhán hadseregfőnökhöz. A viszony azonban megromlott a 2019-es kartúmi mészárlás után, amikor a szudáni biztonsági szolgálatok kíméletlenül feloszlattak egy ülést, és visszaszorították a Wagner-csoportot.
Oroszország érdekei Szudánban nem állnak meg az aranynál,
Putyin ugyanis megállapodást írt alá Szudánnal egy katonai bázis felépítéséről a Vörös-tenger melletti Port Szudánban, cserébe pedig fegyvereket és katonai felszereléseket küld Szudánnak.
Nem tudni, hogy a Wagner-csoport részt vesz-e a jelenlegi szudáni harcokban. Szakértők szerint nagy valószínűséggel igen, hogy megtartsa jelenlétét az országban, és megvédje üzleti érdekeit. Oroszország szudáni nagykövetsége aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt, és tűzszünetre, valamint tárgyalásokra szólította fel a harcoló feleket.
(Borítókép: Tiltakozás Szudánban 2023. április 6-án. Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / Getty Images)