Tavaly sem fáztunk, az idén azonban újabb hőmérsékleti csúcsok dőlhetnek meg, miután visszatér El Niño, a kirívó időjárási jelenség.
Egy januárban közzétett elemzés szerint az óceánok vize tavaly volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta. A magyar meteorológusok szerint a harmadik legmelegebb és a tizenhetedik legszárazabb év volt a tavalyi. Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius-fok volt, ezzel 1,1 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálértéknél.
A klímakutatók idén és jövőre új átlaghőmérsékleti rekordokra számítanak, egyrészt az éghajlatváltozás, másrészt az El Niño várható visszatérése nyomán – jelentette a Reuters.
Az éghajlati modellek szerint a Csendes-óceán térségében a három évig tartó, a globális hőmérsékletet kissé mérséklő La Niña mintázata után a világot még ebben az évben ismét melegebb ellenpárja, El Niño fogja felváltani.
A helyzet megértéséhez értelmezzük először a kulcsszavakat. El Niño egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség. Karácsony táján jelentkezik, Jézus születésére utalva ezért kapta a spanyolban fiút jelentő nevét, és 9-12 hónapig tart.
A kislány, La Niña nevet csak ellentéte miatt választották. A jelenség idején a szelek hevesebbek, a szélsőséges esőzések gyakoribbak, Dél-Amerikát pedig általában aszály sújtja. Mindkét jelenség közös következménye a természeti katasztrófa.
El Niño idején az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak. A meleg vizet kelet felé taszítják, ami magasabb felszíni hőmérsékletet eredményez az óceánokon.
„El Niño globális szinten általában rekordhőmérsékletekkel jár. Hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be, még nem tudni. A jelenség bekövetkezte azonban egyre valószínűbb” – véli a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának klímakutatási igazgatója.
Az éghajlati modellek szerint a boreális, az északi nyár végén visszatérnek az El Niño-állapotok, így az év vége felé, karácsony környékén egy erős El Niño kialakulásának a lehetősége is fennáll – hangoztatta Carlo Buontempo.
Minden idők eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Niñóval – jóllehet az éghajlatváltozás még a jelenség nélküli években is fokozta a szélsőséges hőmérsékleteket. Az elmúlt nyolc év volt egyben a világ nyolc legmelegebb éve, és ez tükrözte az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott hosszabb távú felmelegedési tendenciát is.
Az El Niño következtében emelkedő hőmérséklet súlyosbíthatja az éghajlatváltozás már most is tapasztalt hatásait, beleértve a súlyos hőhullámokat, az aszályt és az erdőtüzeket – figyelmeztetett a londoni Imperial College vezető oktatója.
Amennyiben El Niño valóban kialakul, akkor jó esély van arra, hogy 2023 még 2016-nál is melegebb lesz, hisz közben a világ tovább melegedett, mivel az emberek változatlanul égetik a fosszilis tüzelőanyagokat
– szögezte le Friederike Otto.
Magyarországhoz hasonlóan Európában is a tavalyi volt az eddigi legmelegebb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta szélsőséges esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig az antarktiszi jég vastagsága rekordalacsonyra olvadt.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben – közölte a Kopernikusz. A világ legtöbb nagy szén-dioxid-kibocsátója ígéretet tett, hogy a nettó környezeti terhelést a nullára csökkenti. A fogadkozások ellenére a globális kibocsátás tavaly tovább nőtt.
Nincs két teljesen egyforma El Niño-esemény, a tapasztalatok alapján azonban viszonylag pontosan kiszámítható, mi fog történni.
Általában a szárazföldre gyakorolt hatására összpontosítanak, joggal – írta egy klímakutató. A meleg víz hatással van a légáramlatokra, amelyek a szokásosnál nedvesebb vagy szárazabb területeket hagynak maguk után. El Niño azonban a világ halászati iparát fenntartó számos tengeri ökoszisztémában is súlyos pusztítást végezhet, ugyanis intenzív és széles körű óceáni melegedési periódusokat, úgynevezett tengeri hőhullámokat vált ki. Miután a tengervíz hőmérséklete már most is rekordmagas, az El Niño által kiváltott hőhullámok az érzékeny halászterületeket a töréspontig sodorhatják.
A tengeri élőlények számára, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak egy adott vízhőmérséklethez, a tengeri hőhullámok idején az életük olyan, mintha maratont futnánk.
Egyes halak anyagcseréje például annyira felgyorsul a meleg vízben, hogy gyorsabban égetik el az energiát, mint amennyit enni tudnak, így elpusztulnak.
A szezonális előrejelző modellek régiótól függően három-hat hónappal előre meg tudják jósolni a tengeri hőhullámokat. Az előrejelzések általában az El Niño-években a legpontosabbak. A legfrissebb előrejelzés szerint több aktív tengeri hőhullám június–augusztusban is fennmarad, a többi között a Csendes-óceán északi részén, Peru partjainál, Új-Zélandtól délkeletre és az Atlanti-óceán trópusi, északi részén.
Ugyanezek az előrejelzések alapján az El Niño a következő hat-kilenc hónapban felerősödik, ami 2024 januárja és márciusa között növeli a tengeri hőhullámok kockázatát az USA nyugati partvidékén, az Indiai-óceán nyugati részén, a Bengáli-öbölben és a trópusi Észak-Atlanti-óceánon.
El Niño közeleg.
(Borítókép: Erdőtűz 2013. augusztus 25-én Kalifornia közelében. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)