Az Egyesült Államok és Dél-Korea elnöke szerdán megállapodást köt arról, hogy a hidegháború óta először amerikai atomfegyverzetű tengeralattjárók dokkolhatnak a Koreai-félszigeten. Biden látogatása fontos pontja az Egyesült Államok „washingtoni nyilatkozatának”.
Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán írja alá azt a megállapodást, amelynek értelmében
több mint negyven év után először amerikai atomfegyverzetű tengeralattjárók dokkolhatnak Dél-Koreában.
Az amerikai elnök látogatása kulcsfontosságú eleme a „washingtoni nyilatkozatnak”, amelynek célja, hogy Észak-Koreát visszatartsa a szomszédos ország elleni támadástól. Három magas rangú amerikai kormánytisztviselő, akik a hivatalos bejelentés előtt névtelenségük megőrzése mellett tájékoztatták az újságírókat, elmondták, hogy Biden és Jun segítői hónapok óta dolgoznak a terv részletein – írja az Associated Press.
A megállapodás arra is felszólítja az amerikai és a dél-koreai hadsereget, hogy erősítsék meg a közös kiképzést, és törekedjenek a dél-koreai fegyverek bevonására elrettentő szándékú stratégiájukba. A nyilatkozat részeként Dél-Korea megerősíti elkötelezettségét a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés iránt.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint a hidegháború közepén, az 1970-es évek végén az amerikai atomfegyverzetű tengeralattjárók gyakran tettek kikötői látogatásokat Dél-Koreában, néha havonta két-három alkalommal is. Ez volt az az időszak, amikor az Egyesült Államok több száz nukleáris robbanófejjel rendelkezett Dél-Koreában.
1991-ben azonban az Egyesült Államok kivonta összes nukleáris fegyverét a Koreai-félszigetről, a következő évben pedig Szöul és Phenjan közös nyilatkozatot írt alá, amelyben vállalták, hogy egyikük sem fog „atomfegyvereket tesztelni, gyártani, előállítani, átvenni, birtokolni, tárolni, bevetni vagy használni”. Mivel azonban Észak-Korea az évek alatt többször is megsértette a közös nyilatkozatot, Dél-Koreában egyre többen támogatják, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket küldjön vissza az országnak.
A Biden-adminisztráció egyik tisztviselője tisztázta: a kormányzat nem tervezi „taktikai vagy bármilyen más nukleáris fegyver visszaküldését a Koreai-félszigetre”. Ehelyett az adminisztrációs tisztviselők azt mondták, hogy elképzelésük szerint a ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárók látogatását az Egyesült Államok hadserege követi majd, akik rendszeresebben telepítenek majd Dél-Koreába olyan eszközöket, mint a bombázók vagy repülőgép-hordozók.
Az egyre növekvő észak-koreai fenyegetettség miatt Dél-Korea szorosabb együttműködés mellett szólalt fel a NATO térségbeli tagállamaival tartott csúcstalálkozóján. A Litvániában zajló kétnapos találkozón Dél-Korea a NATO Indo-csendes-óceáni térségbeli tagjaival, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal tárgyalt szombaton.
A találkozón a Szöult képviselő Park Jong-min külügyminiszter-helyettes „komoly, közös válaszfellépést” sürgetett a jelen lévő NATO-tagállamok között, hozzátéve, hogy Phenjan rakétatesztelései és „nukleáris provokációi” szembemennek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben (NPT) foglaltakkal, ami immár nemcsak regionális, hanem globális ügy is.
(Borítókép: Joe Biden és Jun Szogjol 2023. április 25-én. Fotó: Shawn Thew / EPA / Bloomberg / Getty Images)